Bibliográfia / Bibliography
in Zotero: https://www.zotero.org/groups/4270576/honlap/library
A “boldog Bábel” : Tanulmányok az irodalmi fordításról. Budapest: Gondolat, 2005.
A kultúra átváltozásai : Kép, zene, szöveg. Budapest: Balassi, 2006.
A magyar irodalom történetei 1–3 kötet. Budapest: Gondolat, 2007.
A mindentudás igézete : Tanulmányok Németh Lászlóról. JAK Füzetek ; 17. Bp.: Magvető, 1985.
A Monarchia kora – ma. Habsburg Történeti Monográfiák ; 1. Budapest: ÚMK, 2007.
Ablonczy Anna, Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Kukorelly Endre, Márton László, Móser Zoltán, Nádas Péter, et al. “Privát Mészöly.” Edited by Dér Asia and Gerőcs Péter. Forrás : Irodalom-Művészet-Tudomány 44., no. 2. (2012): 3–27.
Ács Pál and Szegedy-Maszák Mihály. “Az vagyok-e most, aki tegnap voltam? : Rádióbeszélgetés Tandori Dezső verséről 1986-ban.” In A nemzet Kalogánya : Kálmán C. György 60. születésnapjára, edited by Székely Júlia, 13–17. Budapest: Reciti, 2014.
Az elbeszélés módozatai : Narratíva és identitás. Osiris Könyvtár. Budapest: Osiris, 2003.
Dalos György, Mihalicz Csilla, and Szegedy-Maszák Mihály. “Két interjú a Frankfurti Könyvvásárról. Dalos György: Beszélgetés Dalos György irodalmi kurátorral. [Riporter:] Mihalicz Csilla. Szegedy-Maszák Mihály: Beszélgetés Szegedy-Maszák Mihály miniszteri biztossal. [Riporter:] Mihalicz Csilla.” Buksz 11., no. 3. (1999): 303–15.
De Man, Paul. Olvasás és történelem : Válogatott írások. Osiris Könyvtár. Budapest: Osiris, 2002.
Der lange, dunkle Schatten : Studien zum Werk von Imre Kertész. Passagen Literaturtheorie. Wien: Passagen, 2004.
Elért bizonyosság : Németh G. Béla 80. születésnapjára. Budapest: Krónika Nova, 2005.
Federman, Raymond. “‘Szürfikció’ – Négy észrevétel a regényírás jövőjéről.” Edited by Szegedy-Maszák Mihály. Helikon : Világirodalmi Figyelő 33., no. 1/3. (1987): 154–59.
Gángó Gábor and Szegedy-Maszák Mihály, eds. “1867/1878/1881,” 241–61. A Comparative History of Literatures in European Languages ; 19., 2004.
Hirsch, E. D. (Jr.). “A hermeneutika három dimenziója.” Edited by Szegedy-Maszák Mihály. Helikon : Világirodalmi figyelő 22., no. 4. (1976): 591–604.
Irodalomtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest: ELTE, 1987.
James, Henry. London ostroma. Budapest: Európa, 1965.
Jókai Mór. A jövő század regénye. Pozsony: Kalligram, 1993.
Kánon és kanonizáció : Tanulmányok az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, Finnország, 2001) Kánon szimpóziumának az anyagából. Debrecen: Csokonai, 2003.
Kocsis Zoltán. “Szegedy-Maszák Mihály beszélgetése Kocsis Zoltánnal Lisztről.” In A Géniusz kötelez : Tanulmányok Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára, edited by Szegedy-Maszák Mihály, 330–49. [Budapest]: Argumentum, 2012.
Kulcsár Szabó Ernő and Szegedy-Maszák Mihály. “Előszó.” In Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai, 9–14. Osiris Tankönyvek. Budapest: Osiris, 2000.
Látókörök metszése : Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára. [Budapest]: Gondolat K. Kör, 2003.
Madách Imre. The Tragedy of Man. East European Monographs ; 272. Boulder, [Colo.]: East European Monographs, 1989.
Mi a magyar? [Budapest]: Habsburg Történeti Intézet, 2005.
National Heritage – National Canon. Workshop Series ; 11. Budapest: Collegium Budapest Institute for Advanced Study, 2001.
Nemzeti művelődés – egységesülő világ. Kútfő Bibliotéka ; 6. Budapest: Napkút K., 2010.
Nemzeti művelődések az egységesülő világban : Szöveggyűjtemény. Ráció-Tudomány ; 11. Budapest: Ráció, 2007.
Neubauer, John and Szegedy-Maszák Mihály. “Topographies of Literary Culture in Budapest,” 162–75. A Comparative History of Literatures in European Languages ; 20., 2006.
Panofsky, Erwin. Gótikus építészet és skolasztikus gondolkodás. Imago. [Bp.]: Corvina, 1986.
Romantika: Világkép, művészet, irodalom. Osiris Tankönyvek. Budapest: Osiris, 2001.
———. “‘… Fönntartás és megőrzés nyilvánvalóan csak új értékek teremtésével lehetséges’ : Beszélgetés Szegedy-Maszák Mihállyal.” Edited by Hatos Pál. Kommentár : Közösség, hagyomány, szabadság 3., no. 4. (2008): 34–39.
———. “12 téves mítosz.” Kommentár : Közösség, hagyomány, szabadság 7., no. 4. (2012): 9–11.
———. “50 könyv a nagy reakciós könyvespolcról.” Kommentár : Közösség, Hagyomány, Szabadság 6., no. 1. (2011): 55–56.
———. “1911 : Újítás az irodalomban és a zenében : Bartók Béla befejezi A kékszakállú herceg vára zongorakivonatát.” Literatura 29., no. 4. (2003): 378–90.
———. “A bizony(talan)ság ábrándja : Kánonképződés a posztmodern korban.” Literatura 18., no. 2. (1992): 119–33.
———. “A Conservative Reading of Jacques Derrida.” Neohelicon 28., no. 2. (2001): 47–50.
———. “A felvilágosodás és a romantika tragikum-értelmezésének néhány jellemző vonása értékelméleti szemszögből.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 22–36. Budapest: Magvető, 1980.
———. “A fenomenológia diadala és buktatói. Roman Ingarden: Az irodalmi műalkotás [könyvismertetés].” Nagyvilág 24., no. 3. (1979): 449–51.
———. “A fiatal újságíró értékrendje : Változás és folytonosság Kosztolányi korai munkásságában.” In Thomka-Symposion : Ünnepi kötet Thomka Beáta köszöntésére, 101–12. Pozsony: Kalligram, 2009.
———. “A folytatás kényszere.” Kalligram 3., április (1994):80–94.
———. “A fordítás hűsége: Kísértés vagy ábránd?” Alföld 61., no. 9. (2010): 45–51.
———. “A fordítás mint újraírás.” Túl minden határon : A magyar irodalom külföldön, Pont fordítva ; 5., 2008, 7–33.
———. “A fordíthatóság esélyei.” Tiszatáj 55., no. 9. (2001): 79–87.
———. “A fordíthatóság határai : Tulajdonnév, cím, közmondás.” In Szó és betű szerint a világ, 79–94. Pont Fordítva ; 10. Budapest: Balassi, 2010.
———. “A hagyomány újszerűsége: Ezra Pound és a zene.” Alföld 58., no. 3. (2007): 70–80.
———. “A Hajnali részegség jelentésrétegei.” In Hajnali részegség : Az Újvidéken, 2010. április 23–25-én rendezett Hajnali Részegség-konferencia szerkesztett és bővített anyaga, 133–52. A tizenkét legszebb magyar vers ; 6. Szombathely: Savaria Univ. Press, 2010.
———. “A hihetetlen valószerűsége – Alain Robbe-Grillet: A szép fogolynő.” Filmkultúra 20., no. 3–4. (1984): 49–60.
———. “A hontalanság irodalma.” In Újraértelmezések, 151–74. Esszék – irodalomról. Budapest: Krónika Nova, 2000.
———. “A hontalanság irodalma.” In In honorem Tamás Attila, 300–307. Debrecen: Kossuth Egy. K., 2000.
———. “A hontalanság irodalma.” Protestáns Szemle 9., no. 3. (2000): 208–10.
———. “A hontalanság irodalma : Határ Győzőről.” Kortárs 37., no. 11. (1993): 103–8.
———. “A hontalanság regénye.” In Szivárvány : Irodalmi, Művészeti és Kritikai Szemle : A Hungarian Cultural and Educational House, Inc. (Magyar Ház, Chicago) és az M-Szivárvány Alapítvány (Budapest) kiadványa, 8–18, 1989.
———. “A. J. Greimas – R. Jakobson – M. R,Mayenova – Sz. K. Saumjan – W. Steinitz – S. Zolkiewski: Szign, Language, Culture; Julia Kristeva – Josette Rey – Debove-Donna J. Umiker: Essays in Semiotics.” Helikon 19., no. 2–3. (1973): 425–28.
———. “A kánon mibenléte: Remekmű és fejlődéstörténet.” Alföld 52., no. 12. (2001): 37–48.
———. “A kánonok hiábavalósága : Kosztolányi a világirodalomról.” Alföld no. 3. (1998): 42–53.
———. “A kánonok szerepe az összehasonlító kutatásokban.” Irodalomtörténet 26., no. 1. (1995): 5–36.
———. “A képzelet játéka Krúdy műveiben.” In Születésnapi kalandok : A Krúdy Gyula születésének 135. évfordulója alkalmából rendezett konferencia szerkesztett előadásai, 11–19. MIT-Konferenciák ; 1. Budapest: MIT, 2014.
———. “A keresztény hagyomány jelentősége a modern magyar irodalomban.” Protestáns Szemle 5., no. 4. (1996): 279–85.
———. “A kerti ünnepély hivatali rendje – Goretta: Meghívó szombat délutánra.” Filmkultúra 10., no. 7–8. (1974): 43–49.
———. “A kétnyelvűség a modern irodalomban.” In Újraértelmezések, 101–10. Esszék – Irodalomról. Budapest: Krónika Nova, 2000.
———. “A kettős Monarchia emléke a magyar irodalomban : 1924 Megjelenik Kosztolálnyi Dezső Pacsirta című regénye.” In A magyar irodalom történetei: 1920-tól napjainkig, 3. köt., 96–107, Budapest: Gondolat, 2007.
———. “A kifürkészhetetlen talány.” Nagyvilág 27., no. 8. (1982): 1250–51.
———. “A kimondatlan költészete: Esterházy Péter Fuharosok” Kortárs 28., no. 1. (1983): 153–57.
———. “A kísérleti versírás esélyei.” Kortárs 27., no. 12. (1983): 1988–91.
———. “A kívülálló és az érintett: A megértés iróniája.” In A megértés módozatai: Fordítás és hatástörténet, 125–32. Osiris Könyvtár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.
———. “A klasszicizmus, a felvilágosodás és a romantika kérdései. Szakmunkák.” Helikon 19., no. 4. (1973): 550–60.
———. “A költőileg megformált világkép elemzéséről.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 9–21. Budapest: Magvető, 1980.
———. “A Kortárs postájából.” Kortárs 55., no. 7–8. (2011): 131.
———. “A kozmikus tragédia romantikus látomása : (Az Előszó helye Vörösmraty költészetében.” In “Ragyognak tettei …” : Tanulmányok Vörösmartyról, 323–64. Fejezetek száz év magyar irodalmának történeti poétikájából. Székesfehérvár: [Fejér Megyei Tanács], 1975.
———. “A lassú olvasás védelmében.” Könyv és Nevelés 4., no. 4. (2002): 16.
———. “A látható zene.” Magyar Tudomány 175., no. 1. (2014): 124–28.
———. “A legújabb stilisztikai irodalomból.” Helikon 16., no. 3-4. (1970): 473–76.
———. “A levélíró Arany.” Diakonia 5., no. 2. (1983): 58–64.
———. “A magyar irodalmi romantika sajátosságai.” In Ars Hungarica : A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának Közleményei, 21–29. Budapest: MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, 1987.
———. “A magyar költészet főbb típusai a kései XVIII. és a korai XIX. században.” In Világkép és Stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 37–74. Budapest: Magvető, 1980.
———. “A magyarság (nyelven túli) emléke : 1992 Megjelenik Tibor Fischer regénye az 1956-os forradalomról.” In A magyar irodalom történetei: 1920-tól napjainkig, 3. köt., 831–37, Budapest: Gondolat, 2007.
———. “A magyarságkutatás feladatai az Egyesült Államokban.” Itt-ott 22., no. 4. (1989): 13–18.
———. A megértés módozatai: Fordítás és hatástörténet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.
———. “A megértés reményében.” Mozgó Világ 7., no. 9. (1981): 21–27.
———. “A megoldatlan rejtély.” In Barnes, Djuna, Éjerdő, 13–22. Koáti Könyvek. Pozsony: Kalligram, 1994.
———. “A megválaszolatlan kérdés (Nádas Péter: Emlékiratok könyve).” Kortárs 30., no. 11. (1986): 153–56.
———. “A More Nuanced Portrait : The Bicentennial of the Birth of Miklós Barabás (1810–1898).” The Hungarian Quarterly 51., no. 198. (2010): 86–93.
———. “A mű befejezettségének ábrándja : Töredékszerűség Vörösmarty költészetében.” In Hang és szöveg : Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben, 62–71. Osiris Könyvtár. Budapest: Osiris, 2003.
———. “A mű önazonossága és az elemzés kockázatai.” Magyar Zene 49., no. 1. (2011): 5–15.
———. “A múlás elpusztíthatatlansága.” Kortárs no. 4. (1986): 145–50.
———. “A művészetek tudományközi kutatása.” Literatura 33., no. 1. (2007): 3–18.
———. “A művészetközi vizsgálódás kísértése és akadályai.” In Érték és értelmezés, 11–18. Bibliotheca Scientiae & Artis. Budapest: Bibl. Nationalis Hungariae, 2010.
———. “A művészi értékek állandósága és változékonysága : Babits Európai irodalomtörténete.” Alföld 48., no. 10. (1997): 48–61.
———. “A művészi ismétlődés néhány alaptípusa.” Literatura 1., no. 2. (1974): 114–25.
———. “A művészi ismétlődés néhány változata az irodalomban és a zenében.” In Ismétlődés a művészetben : Tanulmányok, 77–159. Opus ; 5. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980.
———. “A nemzet mint érték.” In Ezüstkönyv, 1969–1993, 10., 39–44. Új Forrás Könyvek ; 20. Tatabánya: [Komárom-Esztergom M. Önkormányzat], 1980.
———. “A Nemzeti Hagyományok időszerűsége.” Valóság 42., no. 6. (1999): 31–43.
———. “A nemzetjellem fogalmáról.” In Hungaro – Polonica : Tanulmányok a magyar–lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok köréből : Emlékkönyv Wacław Felczak 70. születésnapjára, 145–56. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet, 1986.
———. “A nyelvhasználat megújításának hagyománya a modern regényírásban.” Literatura 22., no. 3. (1996): 311–36.
———. “A Nyugat és a világirodalom.” Alföld 50., no. 5. (1999): 54–70.
———. “A párbeszéd ígérete : Karátson Endre: Baudelaire ajándéka.” Kortárs 40., no. 10. (1996): 111–16.
———. “A Poétai Harmonistica európai háttere.” Irodalomtörténeti Közlemények 78., no. 5. (1974): 582–88.
———. “A polgári örökség hatása Márai munkásságára.” In Polgárosodás és Irodalom, 218–34. Kölcsey Füzetek ; 3. [Budapest]: Kölcsey Intézet, 2003.
———. “A propos d’un ouvrage Soviéto-Hongrois sur le Romantisme Européen.” Revue de Littérature Comparée 55., (1981): 480–86.
———. “A Protestáns Szemle öröksége : Ritoók Zsigmondnak 65. születésnapjára, tisztelettel és szeretettel.” Protestáns Szemle 3., no. 3. (1994): 227–33.
———. “A puritán irodalom újraértékelése.” Protestáns Szemle 12., no. 1. (2003): 50–53.
———. “A regény, amint írja önmagát.” Mozgó Világ 5., no. 6. (1979): 120–23.
———. “A regény, amint újraolvassa önmagát.” Holmi 5., no. 7. (1993): 1021–22.
———. “A regényíró Tormay Cécile.” In Tormay Cécile-emlékkonferencia : 2012. október 5., 15–39. A Magyar Művészeti Akadémia Konferenciafüzetei ; 4. [Budapest]: MMA, 2013.
———. “A regényszerűség meghaladása : 1933 Kosztolányi Dezső: Esti Kornél.” In A megértés módozatai: Fordítás és hatástörténet, 52–67. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.
———. “A retorika alkalmazásának lehetősége az oktatásban.” Literatura 9., no. 1. (1982): 139–56.
———. “A romantika : Világkép, művészet, irodalom.” Literatura 24., no. 4. (1998): 333–46.
———. “A romantikus Petőfi.” In Újraértelmezések, 67–74. Esszék – irodalomról. Budapest: Krónika Nova, 2000.
———. “A romantikus Petőfi : Margócsy István: Petőfi Sándor.” Literatura 26., no. 2. (2000): 221–25.
———. “A semmivel szembenézés regénye.” Kalligram 21., no. 7–8. (2012): 159–60.
———. “A strukturális vizsgálat alkalmazásának lehetősége az összehasonlító irodalomtudományban.” Helikon 16., no. 2. (1970): 238–50.
———. “A szabadelvűség értekező bírálata : 1875 Megjelenik Asbóth János Magyar Conservativ Politika című könyve.” In A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, 2. köt., 521–39. Budapest: Gondolat, 2007.
———. “A száműzetés példázata.” Világszövetség : Hazai és Külhoni Tudósítások 1., no. 10. (1992): 30.
———. “A századforduló irodalma az angolszász kutatásban.” Helikon 15., no. 1. (1969): 159–78.
———. “A szerző önazonossága József Attila életművében.” In “Mint gondolatjel, vízszintes a tested…” : Tanulmányok József Attiláról, 171–98. Budapest: Kortárs, 2005.
———. “A szerző önazonossága József Attila életművében : 1934 József Attila: Eszmélet.” In A magyar irodalom történetei: 1920-tól napjainkig, 3. köt., 291–309. Budapest: Gondolat, 2007.
———. “A sztoikus Byron. Leslie A. Marchand: Byron’s Poetry. A Critical Introduction; M. G. Cooke: The Blind Man Traces the Circle. On the Patterns and Philosophy of Byron’s Poetry.” Helikon 17., no. 1. (1971): 94–95.
———. “A tanulmányíró Németh László értékrendjéről.” Literatura 9., no. 1. (1982): 20–34.
———. “A társművészetek jelenléte az elbeszélő prózában.” Filológiai Közlöny 54, no. 3–4 (2008): 141–54.
———. “A történelem elképzelt hitele : Harmonia Caelestis.” Kortárs 44., no. 9. (2000): 191–201.
———. “A történelmi elbeszélés létezési módja.” In Esemény és költészet : Az irodalomértés kortárs horizontjai a magyar és a nemzetközi tudományosságban, 130–43. Veszprém: PE MFTK, 2014.
———. “A történelmi elbeszélés létezési módja.” Filológiai Közlöny 60, no. 3 (2014): 332–45.
———. “A történelmi regény létezési módja.” In A sors kísértései : Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára, 155–64. Budapest: Ráció, 2014.
———. “A történelmi regény létezési módja.” Kalligram 23., no. 11. (2014): 65–72.
———. “A történelmi regény létezési módja.” In Műfaj és komparatisztika, 57–67. Budapest: Gondolat, 2017.
———. “A történet és az elbeszélés szereplői Kemény Zsigmond regényeiben.” Irodalomtörténeti Közlemények 82., no. 4. (1978): 475–95.
———. “A történetmondás megszakítottsága Krúdy műveiben.” Irodalomtörténet 94., no. 4. (2013): 544–54.
———. “A továbbfejlődés nehézségei.” Mozgó Világ 6., no. 12. (1980): 100–103.
———. “A „Tündérkert” műfaja és világképe.” Alföld 30., no. 7. (1979): 74–83.
———. “A vén cigány változó megítélése.” In A vén cigány : A Székesfehérvárott és Kápolnásnyéken 2011. április 20–22-e között rendezett A vén cigány-konferencia szerkesztett és bővített anyaga, 237–61. A tizenkét legszebb magyar vers ; 10. Szombathely: Savaria Univ. Press, 2012.
———. “A vén cigány változó megítélése.” In Az olvasás labirintusában : Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára, 244–63. Budapest: Historia Litteraria Alapítvány, 2013.
———. “A XVIII. századi angol irodalom a kutatás tükrében.” Irodalomtörténeti Közlemények 73, (1969): 315–30.
———. “Adam Makkai (Ed.): In Quest of the ‘Miracle Stag’: The Poetry of Hungary. An Anthology of Hungarian Poetry from the 13th Century to the Present in English Translation. Vol. I.” Hungarian Studies 14., no. 1. (2000): 127–38.
———. “Ady és a francia szimbolizmus.” In Tanulmányok Ady Endréről, 102–14. Újraolvasó. Budapest: Anonymus, 1999.
———. “Alain Robbe-Grillet.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 498–537. Budapest: Magvető, 1980.
———. “Andrzej Wajda: Smuga Cienia.” Filmkultúra 19, no. 5 (1978): 25–29.
———. “Anna Balakian, Ed.: The Symbolist Movement in the Literature of European Langauges.” Helikon 29., no. 1. (1983): 73–77.
———. “Annie Dillard: Living by Fiction.” Helikon 28., no. 4. (1982): 624.
———. “Arany életművének változó megítéléséről.” Irodalomtörténeti Közlemények 85, (1981): 561–80.
———. “Avant-Garde and Neo-Classicism in Radnóti’s Poetry.” In The Life and Poetry of Miklós Radnóti : Essays, 23–42. East European Monographs ; 128. Boulder, [Colo.]: East European Monographs, 1999.
———. “Az alkotói folyamattól a hatástörténetig.” Muzsika 49., no. 8. (2006): 41–43.
———. “Az amerikai költészet ismeretlen hagyománya.” Nagyvilág 26., no. 8. (1981): 1252–53.
———. “Az amerikai neo-avantgarde próza önszemlélete. William H. Gass: The World within the World. Essays.” Nagyvilág 25., no. 2. (1980): 288–89.
———. “Az angolszász és francia stilisztikai kutatások főbb irányai.” Helikon 16., no. 3-4. (1970): 420–48.
———. “Az átlényegített dal.” In Az el nem ért bizonyosság : Elemzések Arany lírájának első szakaszából, 291–358. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1972.
———. “Az átminősített múlt : A kettős Monarchia emléke a magyar irodalomban.” In A Monarchia kora – ma, 154–70. Habsburg Történeti Monográfiák ; 1. Budapest: ÚMK, 2007.
———. “Az elbeszélés kalandja – Robbe-Grillet: A halhatatlan.” Filmkultúra no. 5–6. (1972): 34–39.
———. “Az elbeszélő és a szereplő viszonya Kemény Zsigmond regényeiben.” Literatura 5., no. 1–2. (1978): 3–25.
———. “Az elbeszélő nézőpont összetettsége Kemény Zsigmond szépprózai műveiben.” A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei 31., no. 3–4 (1979): 411–41.
———. “Az elbeszélő szövegek rétegei.” Studia Poetica 1. (1980): 340–57.
———. “Az elbeszélő szövegek rétegei.” In Az irodalmi elbeszélés elméleti kérdései : Narratológiai Tanulmányok, 340–57. Studia Poetica ; 1. Szeged: JATE, 1980.
———. “Az első szótól az utolsóig : Regényművészet és íráskultúra.” Filológiai Közlöny 57, no. 1 (2011): 5–28.
———. “Az első szótól az utolsóig : Regényművészet és íráskultúra.” In Regényművészet és íráskultúra : Tanulmányok : A negyedik veszprémi regénykollokvium : Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék, 2010. szeptember 16–18., 7–31. Diszkurzívák. Budapest: Argumentum, 2012.
———. “Az értekező Mészöly Miklós.” Protestáns Szemle 5., no. 2. (1996): 167–68.
———. “Az értelmezés fordulatai.” In A szó élete : Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, 189–200. Budapest: Argumentum, 2004.
———. “Az értelmezés fordulatai (Henry James: The Turn of the Screw).” Alföld 55., no. 11. (2004): 30–41.
———. “Az esszéista Németh László értékrendjéről.” In A mindentudás igézete : Tanulmányok Németh Lászlóról, 7–31. JAK Füzetek ; 17. Budapest: Magvető, 1985.
———. “Az Esti Kornél jelentésrétegei.” In Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, 158–77. Újraolvasó. Budapest: Anonymus, 1998.
———. “Az írástudók felelőssége Közép-Európában.” Alföld 46., no. 4. (1995): 52–63.
———. “Az író Széchenyi megítéléséről egy történész munkájának alapján.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 150–164. Budapest: Magvető, 1980.
———. “Az irodalmi mű alaktani hatáselméletéről.” Literatura 16., no. 1. (1990): 30–76.
———. “Az irodalmi mű alaktani hatáselméletéről.” A strukturalizmus után : Érték, vers, hatás, történet, nyelv az irodalomelméletben, 113–52. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992.
———. “Az irodalom és a zene párhuzamos vizsgálatáról.” Helikon 14., no. 3–4. (1968): 433–45.
———. “Az irodalom mint létértelmezés: A genfi kritikai iskola.” Helikon 17., no. 3–4. (1971): 492–94.
———. “Az irodalom történeti s elméleti vizsgálata.” Literatura no. 3. (1993): 193–205.
———. “Az irodalom történeti vizsgálata.” Literatura 19., no. 3. (1993): 193–205.
———. “Az irodalomértés korszerűsége : Gondolatok az irodalomkutatás helyzetéről.” Nappali Ház 4., no. 2. (1992): 75–80.
———. “Az ismétlődés mint a művészi anyag formává szerveződésének elve.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 367–465. Budapest: Magvető, 1980.
———. “Az önéletrajz, amint írja önmagát.” Nagyvilág 34., no. 5. (1989): 762–64.
———. “Az örök háború és az örök béke látomása.” In A jövő század regénye, 694–700. Pozsony: Kalligram, 1993.
———. “Az összehasonlító irodalomkutatás időszerűsége.” Literatura 20., no. 2. (1994): 192–203.
———. “Az összehasonlító irodalomkutatás időszerűsége.” Studia Litteraria 33. (1995): 125–35.
———. “Az összehasonlító irodalomtudomány oktatása az Amerikai Egyesült Államokban.” Helikon 14., no. 3–4. (1968): 582–83.
———. “Az összehasonlító művészettudomány távlatai : Kékesi Zoltán és Peternák Miklós: Kép – Írás – Művészet : Tanulmányok a 19–20. századi képzőművészet és irodalom kapcsolatáról.” Literatura 32, no. 2 (2006): 299–301.
———. “Az új I. gimnáziumi tankönyv tudományos hátteréről.” In Útmutató a gimnázium 1. o. irodalomkönyvének használatához, 58–66. Budapest: Tankönyvkiadó, 1980.
———. “Az újraértelmezés kényszere: Kemény Zsigmond két röpirata a forradalomról.” Irodalomtörténet, no. 1. (2000): 3–14.
———. “Az újraértett hagyomány (az Alföld Stúdió antológiájáról).” Alföld 47., no. 8. (1996): 72–75.
———. “Az újraolvasás kényszere: A rajongók.” Irodalomtörténet, no. 1. (1996): 30–49.
———. “Az újraolvasás kényszere: Esti Kornél.” In Útjaidon : Ünnepi kötet Jelenits István 70. születésnapjára, 403–16. Budapest: M. Piarista Rendtartomány, 2002.
———. “Az újraolvasás kényszere: Esti Kornél.” Alföld 53., no. 11. (2002): 88.
———. “B. S. Johnson kísérlete az angol ‘új regény’ megteremtésére.” Nagyvilág 17., no. 3 (1972): 434–36.
———. “Babits nemzetfelfogása.” Kommentár 3., no. 6. (2008): 60–68.
———. “Babits nemzetfölfogása.” Erdélyi Múzeum 73., no. 2. (2011): 87–98.
———. “Baltazár lakomája : Szigorú visszapillantás a történelmi Magyarországra.” Protestáns Szemle 2., no. 3. (1993): 198–209.
———. “Barabás Miklós és a ’48-as forradalom.” Magyar Nemzet 56., no. 61. (1993): 19.
———. “Bartók and Literature.” Hungarian Studies 15., no. 2. (2001): 245–54.
———. “Bartók munkásságának helye a magyar kultúrában.” In Újraértelmezések, 136–50. Esszék – Irodalomról. Budapest: Krónika Nova, 2000.
———. “Bartók’s Place in Cultural History.” Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 41., no. 4. (2000): 457–65.
———. “Berzsenyi verstípusairól.” Irodalomtörténeti Közlemények 81., no. 1. (1977): 43–50.
———. “Berzsenyi verstípusairól.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 96–115. Budapest: Magvető, 1980.
———. “Bevezetés: A művészetek egyetemessége és viszonylagossága.” In Irodalmi kánonok, 5–12. Alföld Könyvek ; 1. Debrecen: Csokonai, 1999.
———. “Bevezetés a szépirodalomba.” In Diptychon : Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről, 1986–88, 108–26. JAK Füzetek ; 41. Bp.: Magvető, 1988.
———. “Bevezető.” Helikon 29., no. 1. (1983): 5–7.
———. “Biedermeier and Realism.” In A kultúraköziség dilemmái : Interkulturális tanulmányok Vajda György Mihály 85. születésnapjának megünneplésére, 71–80. Szeged: JATE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 1999.
———. “Bilingualism and Literary Modernity.” In Literary Canons: National and International, 155–63. Studies in Modern Philology ; 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2001.
———. “Bojtár Endre: A kelet-európai avantgarde irodalom.” Helikon 24., no. 4. (1978): 511–12.
———. “Bonyhai Gábor : 1941–1996.” Literatura 22., no. 3. (1996): 418–20.
———. “Bonyhai Gábor: Az értékek rendszere Thomas Mann ‘A kiválasztott’ című regényében.” Helikon 22., no. 1. (1976): 144–46.
———. “Canon, Translation, and Literary History.” Across Languages and Cultures 4., no. 1. (2003): 5–48.
———. “Charles Morris: Writings on Te General Theory of Signs.” Helikon 19., no. 2-3. (1973): 424–25.
———. “Claude Goretta: L’invitation.” Filmkultúra 15., no. 4 (1974): 43–49.
———. “Concentration, Penetration, Form.” The Hungarian Quarterly 51, no. 200 (2010): 43–55.
———. “Conservatism, Modernity, and Populism in Hungarian Culture.” In Literary Canons: National and International, 15–37. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994.
———. “Csokonai: A Magánossághoz.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 281–90. Budapest: Magvető, 1969.
———. “Csokonai: A Magánossághoz.” Irodalomtörténeti Közlemények 73., no. 2–3. (1969): 281–90.
———. “Czigány, Lóránt: The Oxford History of Hungarian Literature.” Hungarian Studies 2., no. 1. (1986): 163–66.
———. “Dalma Hunyadi-Brunauer – Stephen Brunauer: Dezső Kosztolányi.” Irodalomtörténeti Közlemények 89., no. 3. (1985): 363–66.
———. “David I. Grossvogel: Limits of the Novel, Evolutions of a Form from Chaucer to Robbe-Grillet; Herman Meyer: Das Zitat in Der Erzählkunst; Jean Weisgerber: Faulkner et Dostoievski. Confluences et Influences.” Helikon 16., no. 2. (1970): 279–82.
———. “Der Aussenstehende und der Betroffene: Die Ironie des Verstehens.” Hungarian Studies no. 2. (2003): 213–22.
———. “Deréky Pál: A vasbetontorony költői. Magyar avantgárd költészet a XX. század második és harmadik évtizedében.” Irodalomtörténet 24., no. 1–2. (1993): 324–30.
———. “Dieter P. Lotze: Imre Madách.” Irodalomtörténeti Közlemények 89., no. 1. (1985): 129–31.
———. “Dorrit Cohn: Transparent Minds. Narrative Modes for Presenting Consciousness in Fiction Princeton, N. J., 1978. Princeton University Press, 331.” Helikon 27., no. 2–3. (1981): 320–21.
———. “Du discours autoréflexif dans les oeuvres de Kosztolányi.” Cahiers d’études Hongroises, no. 10. (2006): 63–73.
———. “Édes Anna: Regény és/vagy példázat.” Kalligram 18., no. 7–8. (2009): 137–43.
———. “Egy eltűnt létforma nyomában.” Kalligram 20., no. 6. (2011): 93–94.
———. “Egy írói mozgalom elméleti tanulságai. Jean Ricardou: Nouveaux problèmes du roman.” Nagyvilág 24., no. 8. (1979): 1253–54.
———. “Egy kisebbség fájdalmas önvizsgálata – Grendel Lajos: Galeri.” Mozgó Világ 9., no. 5. (1983): 90–92.
———. “Egy lezártnak hitt életmű újabb állomása.” Nagyvilág 26., no. 1. (1981): 133–35.
———. “Egy mű, avagy kettő?” Studia Litteraria 52, no. 3–4 (2014): 59–67.
———. “Egy műfaj kockázatai.” Alföld 53., no. 2. (2002): 17–27.
———. “Egy társaság emlékére.” In “Inkább figyeld talán az irodalmat” : Írások Veres András 70. születésnapjára, 197–99. Budapest: Reciti, 2015.
———. “Elaine Feinstein.” Nagyvilág 26. (1981): 917–20.
———. “Életművek kölcsönhatása : 1908 Megjelenik Kosztolányi Dezső Boszorkányos esték és Csáth Géza A varázsló kertje című prózai kötete.” In A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, 2. köt., 738–53, Budapest: Gondolat, 2007.
———. “Előszó.” In Nemzeti művelődések az egységesülő világban : Szöveggyűjtemény, 9–26. Ráció-Tudomány ; 11. Budapest: Ráció, 2007.
———. “Előszó.” In Alternatív színháztörténetek : Alternatívok és alternatívák, 9–11. Budapest: Balassi, 2008.
———. “Előszó.” In A sors kísértései : Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára, 7–9. Budapest: Ráció, 2014.
———. “Előzetes észrevételek a művészeti-társadalomtudományi nevelés átalakításáról.” In Az esztétikai nevelésről, edited by György Poszler, 224–40. Budapest: Kossuth, 1980.
———. “English Poetry in the Age of Sensibility.” In Studies in Eighteenth-Century Literature, 117–87. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974.
———. “Enlightenment and Liberalism in the Works of Széchenyi, Kemény and Eötvös.” In Hungary and European Civilization, 11–30. Indiana University Studies on Hungary ; 3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989.
———. “Eötvös József: Regényíró vagy értekező?” In A kincset csak fáradsággal hozhatjuk napvilágra : Tanulmánykötet Báró Eötvös József születésének 200. évfordulójára, 31–44. Budapest: ELTE Eötvös József Collégium, 2013.
———. “Értékítélet és irodalmi kánon.” Határ : Irodalom, társadalomtudomány 6. (1991): 55–60.
———. “Esszéírás és irodalomtörténet : 1934 Megjelenik Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című munkája és Babits Mihály Az európai irodalom története című vállalkozásának első fele.” In A magyar irodalom történetei: 1920-tól napjainkig, 3. köt., 245–62. Budapest: Gondolat, 2007.
———. “Esti Kornél.” In Valóság és varázslat : Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára, 159–75. Elvek és utak. Budapest: Petőfi Irod. Múz., 1979.
———. “Esti Kornél comme antiroman.” In Regards sur Kosztolányi : Actes du colloque organisé par le Centre Interuniversitaire d’études Hongroises : Paris, 17–18 décembre 1985, 155–66. Bibliothèque Finno-Ougrienne ; 5. Paris: ADEFO, 1988.
———. “Eugen Thurner, Walter Weiss, János Szabó, Attila Tamás (Eds): ‘Kakanien’: Aufsätze zur österreichischen und ungarischen Literatur, Kunst und Kultur um die Jahrhundertwende.” Hungarian Studies 8., no. 1. (1993): 161–63.
———. “Farnbauer Gábor: Az ibolya illata.” Kortárs 36., no. 8. (1992): 118–19.
———. “Fejlődési szakaszok Kölcsey világszemléletében és költészetfelfogásában.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 116–149. Budapest: Magvető, 1974.
———. “Fejlődési szakaszok Kölcsey világszemléletében és költészetfelfogásában.” Irodalomtörténeti Közlemények 78., no. 6 (1974): 670–687.
———. “Felejtés és kisajátítás az irodalomban.” Alföld 64, no. 3 (2013): 35–55.
———. “Felmagasztalás és tönkretétel: Nyelv a két háború közötti regényben.” In “Szintézis nélküli évek” : Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában, 211–26. JPTE Irodalomtudományi Füzetek. Pécs: Janus Pannonius Egy. K., 1992.
———. “Felmagasztosítás és tönkretétel : Nyelv a két háború közötti regényben.” Literatura 18., no. 3. (1992): 211–26.
———. “Fogalmi rendszer és esztétikai hatás (Fasiszta író-e D. H. Lawrence?) – John R. Harrison: The Reactionaries. Yeats, Lewis, Pound, Eliot, Lawrence. A Study of the Anti-Democratic Intelligentsia. New York, 1967, Schocken Books, 224; Norman J. Fedder: The Influence of D. H. Lawrence on Tennessee Williams. The Hague, 1966. Mouton and Co., 131; John E. Stoll: D. H. Lawrence’s „Sons and Lovers”. Self-Encounter and the Unknown Self. Muncie, Indiana, 1968. Ball State University, 48; H. M. Daleski: The Forked Flame. A Study of D. H. Lawrence. Evanston, 1965. North-Western University Press, 320.” Helikon 18., no. 2. (1972): 266–67.
———. “Folyóirat vagy könyv: Mérlegen a tudományos teljesítmény.” Magyar Tudomány 176, no. 4 (2015): 404–9.
———. “Folytonosság és megszakítottság a kulturális örökségben.” In Mi a magyar?, 258–74. [Budapest]: Habsburg Tört. Int., 2005.
———. “Fordítás és kánon.” Irodalomtörténet, no. 1. (1998): 63–82.
———. “Fordítás és kánon.” A Nyugat-jelenség, 1908–1998, 141–63. Nyugat könyvtár ; 2. Budapest: Anonymus, 1998.
———. “Forms of Repetition in Music and Literature.” In Yearbook of Comparative and General Literature, 32. 29–49, 1983.
———. “Fountainwell Drama Texts.” Helikon 15., no. 2. (1969): 331.
———. “Four Aspects of the Relationship between Myth and Narrative.” In Cahiers de littérature orale, 6. 125–33, 1981.
———. “Framing Texts as the Representation of National Character : From Enlightenment Universalism to Romantic Nationalism.” In National Heritage – National Canon, 107–20. Workshop Series ; 11. Budapest: Collegium Budapest Inst. for Advanced Study, 2001.
———. “From Enlightenment Universalism to Romantic Nationalism.” Hungarian Studies 14., no. 2. (2000): 181–92.
———. “From Social Commitment to Art for Art’s Sake.” Hungarian Studies 5., no. 2. (1989): 191–95.
———. “From Thematic Criticism to Semiotics.” Semiotica 22., no. 3–4. (1990): 349–51.
———. “Gérard Genette: Figures I–III.” Helikon 19., no. 2-3. (1973): 393–96.
———. “Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása.” Irodalomtörténeti Közlemények 77., no. 6. (1973): 753–58.
———. “Gyula Krúdy’s Visions of Unexpected Death.” The Hungarian Quarterly 49, no. 190 (2008): 3–6.
———. “Hagyomány és (újra)értelmezés (Esterházy magyarul és idegen nyelven).” Alföld 53., no. 6. (2002): 86–94.
———. “Hagyományok lexikona: Beszélgetés a néprajz helyzetéről Kósa Lászlóval” Látóhatár : Válogatás a magyar kulturális sajtóból 34., no. 10 (1983): 162–67.
———. “Hajnóczy kilovagol / 80.” Mozgó Világ 6., no. 12. (1980): 100–103.
———. “Hang és szó.” In “Mielz Valt Mesure Que Ne Fait Estultie” : A hatvanéves Horváth Iván tiszteletére, 333–39. Budapest: Krónika Nova, 2008.
———. “Hang és szó, nemzeti és világművészet.” Alföld 59, no. 3 (2008): 32–43.
———. “Hang, kép és szó, nemzeti és világművészet.” In Nemzeti művelődés, egységesülő világ, 441–60. Kútfő Bibliotéka ; 6. Budapest: Napkút K., 2010.
———. “Hankiss Elemér: Érték és társadalom. Tanulmányok az értékszociológia köréből.” Helikon 25., no. 3. (1979): 432–34.
———. “Hatástörténet és érték(elés).” In Ferenczi László köszöntése 65. születésnapja alkalmából, 216–30. [Miskolc]: ME BTK, 2003.
———. “Henry James.” In London ostroma, 331–42. Budapest: Európa, 1965.
———. “Henry James and Reader-Response Criticism : /The Figure in the Carpet./.” Neohelicon 27., no. 1. (2000): 61–67.
———. “Henry James and the Hermeneutic Tradition : (The Figure in the Carpet).” In Literary Canons: National and International, 145–54. Studies in Modern Philology ; 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2001.
———. “Henry James és a hermeneutikai hagyomány : (The Figure in the Carpet).” In Újraértelmezések, 91–100. Esszék – Irodalomról. Budapest: Krónika Nova, 2000.
———. “Henry James: European or American?” In The Origins and Originality of American Culture : [Papers Presented at the International Conference in American Studies] : [Budapest 9-11 April 1980], 233–45. Budapest: Akadémiai Kid, 1984.
———. “Henry James in Hungary.” Neohelicon 29., no. 1. (2002): 275–82.
———. “Henry James munkásságának fejlődéstörténeti helyéről.” Filológiai Közlöny 27., no. 1–2. (1981): 67–73.
———. “Herbert Marder: Feminism and Art. A. Study of Virginia Woolf.” Helikon 15., no. 3–4. (1969): 485–86.
———. “Historical Poetics in Hungary.” In Language, Literature & Meaning, 361–417. Linguistic & Literary Studies in Eastern Europe ; v. 1-2. Amsterdam: Benjamins, 1980.
———. “Hogyan értelmez a korabeli olvasó?” In Jólét és erény : Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről, 29–37. Hagyományfrissítés ; 2. Budapest: Reciti, 2014.
———. “Hogyan fordítható a Harmonia Caelestis? : Hét Esterházy-fordítóval beszélgetett Szegedy-Maszák Mihály.” Élet és Irodalom 46., no. 37. (2002): 7.
———. “Hungarian Writers in the 1956 Revolution.” Hungarian Studies 20, no. 1 (2006): 75–82.
———. “Hunyadi Brunauer, Dalma – Brunauer, Stephen: Dezső Kosztolányi.” Hungarian Studies 1., no. 2. (1985): 307–9.
———. “Idő, nézőpont és értékszerkezet az Aranysárkányban.” In A rejtőző Kosztolányi : Esszék, tanulmányok, 64–75. [Budapest]: Tankvkönyvkiadó, 1985.
———. “Illusions in Diplomacy : The Memoirs of Aladár Szegedy-Maszák.” In 20th Century Hungary and the Great Powers, 217–29. Peace Preparations during and after World War II. The Paris Peace Conference, 1994.
———. “Illyés és a francia irodalom.” Irodalomtörténet 34., no. 1. (2003): 3–20.
———. “In Memoriam Szenczi Miklós, 1904–1977.” Helikon 23., no. 4. (1977): 519.
———. “Introduction.” In National Heritage – National Canon, 1–12. Workshop Series ; 11. Budapest: Collegium Budapest Inst. for Advanced Study, 2001.
———, ed. “Introduction: The Culture of Revolutionary Terror,” 107–11. A Comparative History of Literatures in European Languages ; 19., 2004.
———. Irodalmi kánonok. Alföld Könyvek ; 1. Debrecen: Csokonai, 1998.
———. “Irodalom a zenében : Liszt Ferenc.” Magyar Zene 50, no. 4 (2012): 402–18.
———. “Irodalom és művészetek a XVIII. sz. elejétől napjainkig.” In A Magyarságtudomány kézikönyve, 539–725. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991.
———. “Irodalomtörténeti elképzelések a New Literary History című folyóiratban.” In Az irodalomtörténet esélye : Irodalomelméleti tanulmányok, 215–31. Budapest: Gondolat, 2004.
———. “Issue Editor’s Preface.” Hungarian Studies 12., no. 1–2. (1997): 3.
———. “Jelen a múltban, múlt a jelenben : Erdély.” In Móricz a jelenben, 91–99. MIT-Konferenciák ; 2. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2015.
———. “Jelen a múltban, múlt a jelenben : Erdély.” Kalligram 24., no. 1. (2015): 64–69.
———. “Jellem és cselekmény Kemény Zsigmond szépprózai műveiben.” In Forradalom után, kiegyezés előtt : A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában, 120–50. Budapest: Gondolat, 1988.
———. “Jobboldal és konzervativizmus.” Kommentár : Közösség, Hagyomány, Szabadság 1., no. 1. (2006): 41–42.
———. “Joseph Zsuffa, Béla Balázs, The Man and the Artist.” Hungarian Studies, no. 1–2. (1991): 231–32.
———. “Jóslat az emberi civilizáció önpusztításáról – Bresson: Talán az ördög.” Filmkultúra 16., no. 7–8. (1980): 22–26.
———. “Julia Kristeva: Le texte du roman. Approche sémiologique d’une structure discursive transformationnelle.” Helikon 22., no. 4. (1976): 668–70.
———. “Kemény Zsigmond.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 287–318. Budapest: Magvető, 1980.
———. “Kemény Zsigmond: Élet és irodalom. Tanulmányok. Szerkesztette, az utószót és a jegyzeteket írta: Tóth Gyula. Bp. 1971. Szépirodalmi K. 453 l. (K. Zs. művei)” Irodalomtörténeti Közlemények 76., no. 5–6. (1972): 719–23.
———. “Képpé vált szöveg, szöveggé vált kép.” Studia Litteraria 51, no. 1–2 (2013): 18–27.
———. “Képről készítek képet.” Alföld 61., no. 11. (2010): 104–8.
———. “‘Képről készítek képet’ (Esterházy Péter: Esti).” Alföld 61, no. 11 (2010): 120.
———. “KÉP/VERS, vizuális és konkrét költészet.” Balkon, no. 4 (2010): 2–4.
———. “Kései művek előképe : Kosztolányi: A cseh trombitás.” In Irodalmi kánonok, 141–55. Alföld Könyvek ; 1. Debrecen: Csokonai, 1999.
———. “Kételkedés vagy remény.” Protestáns Szemle 9., no. 1. (2000): 67–68.
———. “Ki szavatol az értelmezés biztonságáért?” In “Próza az, amit kinyomtatnak” : Tanulmányok Ottlik Gézáról, 10–33. PIM Studiolo. Budapest: PIM, 2013.
———. “Ki szavatol az értelmezés biztonságáért?” In “…Száz év múlva is emlékezett dolgokra…” : Ottlik Géza első évszázada : A Kőszegen, 2012. május 11–12-én, Ottlik Géza születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövegei : A Budapesten, 2013. november 30-án a Buda megjelenésének 20. évfordulója alkalmából tartott konferencia előadásainak szövegei : A Kőszegen, 2012. május 9-én rendezett Ottlik-szoboravatón elhangzott előadások anyaga, 9–24. Ottlik-Könyvtár ; 3. Szombathely: Savaria Univ. Press, 2015.
———. “Kísérlet az újraértelmezésre: Az akadémiai irodalomtörténet.” Alföld 52., no. 5. (2001): 39–50.
———. “Költői megformáltság Kemény Zsigmond politikai jellemrajzaiban.” Irodalomtörténeti Közlemények 80., no. 3. (1976): 352–66.
———. “Konzervatív ideológia Asbóth János műveiben.” Protestáns Szemle 13., no. 4. (2004): 197–210.
———. “Konzervativizmus, modernség, népi mozgalom.” 2000 5., no. 9. (1993): 41–46.
———. “Körkérdés a posztmodernről.” Medvetánc 7., no. 2. (1987): 243–44.
———. “Körkörösség és transzcendencia a Pacsirtában.” Literatura 13., no. 1–2. (1986): 27–42.
———. “Körkörösség és transzcendencia a Pacsirtában.” In A rejtőző Kosztolányi : Esszék, tanulmányok, 66–82. Újraolvasó. [Budapest]: Tankönyvkiadó, 1987.
———. “Kosztolányi a világirodalomról.” In Az emlékezés elevensége : Kosztolányi Dezső Napok a szülőföldön, 200–211. Szabadka: Városi Könyvtár, 2007.
———. Kosztolányi Dezső. Szegedy-Maszák Mihály Válogatott Munkái. Pozsony: Kalligram, 2010.
———. “Kosztolányi et la tradition stoïcienne.” In Les voyages forment l’esprit…, 35–42. Paris: La Table Ronde, 2001.
———. “Kosztolányi et la tradition stoïque.” Hungarian Studies 13., no. 1. (1998): 77–82.
———. “Kosztolányi művei idegen nyelven.” Prae Irodalmi Folyóirat, no. 42 (2010): 5–12.
———. “Kosztolányi nyelvszemlélete.” Alföld 45., no. 8. (1994): 46–59.
———. “Kosztolányi nyelvszemlélete.” In Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, 259–271. Újraolvasó. Budapest: Anonymus, 1998.
———. “Középpont és perem az irodalomban.” Kortárs 51., no. 4. (2007): 66–73.
———. “Középpont és perem az irodalomban – Kérdező: Varga Mária.” Kortárs 51, no. 4 (2007): 18.
———. “Kulcsszavak az irodalomtörténet-írásban.” Literatura 29., no. 3. (2003): 235–45.
———. “La poésie Anglaise.” In Le tournant du siècle des Lumières, 1760–1820 : Les genres en vers des Lumières au Romantisme, 319–37, 1982.
———. “La poésie Hongroise.” In Le tournant du siècle des Lumières, 1760–1820 : Les genres en vers des Lumières au Romantisme, 523–37, 1982.
———. “La première session du comité de coordination de ‘l’Histoire Comparée Des Littératures de Langues Européennes.’” Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 11., no. 1–2. (1969): 175–78.
———. “La structure poétique et le style dans la poésie Européenne entre les Lumières et le Romantisme. Neohelicon 6., no. 2. (1978): 275–322.
———. “La structure poétique et le style dans la poésie Européenne entre les lumières et le Romantisme.” Neohelicon 7., no. 2. (1979): 269–309.
———. “Látomás a föltétel nélküli egyetemről : Eszmecsere Jacques Derridával.” In “Millionen Welten” : Festschrift für Árpád Bernáth zum 60. Geburtstag, 81–87. [Budapest]: Osiris, 2001.
———. “Látomás a történelem démonikus mozgásáról.” Nagyvilág 27., no. 8. (1982): 1248–49.
———. “Látványszerűség és bibliai példázat Bánffy Miklós írói műveiben.” Irodalomtörténet 24., no. 4. (1993): 775–801.
———. “Laurent LeSage – André Yon: Dictionnaire des critiques littéraires.” Helikon 16., no. 1. (1970): 125.
———. “Le courant symboliste dans la littérature Européenne. Anna Balakian, ed., The Symbolist Movement in the Literature of European Languages (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982) 732 p. (A Comparative History of Literatures in European Languages).” Neohelicon 11., no. 2. (1984): 271–83.
———. “Le rève et la vision dans la poésie de Vörösmarty.” Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 18., no. 3–4 (1976): 267–78.
———. “Le texte comme structure et construction.” In Théorie littéraire : Problemes et perspectives, 183–218. PUF Fondamental. Paris: PUF, 1989.
———. “Legyőzhetjük-e valaha a múltunkat?” In Történelem és emlékezet : Egy akadémiai ülésszak előadásai, 89–109. History Könyvek. [Budapest]: Kossuth, 2014.
———. “Lehet-e névtelen cikkeket tulajdonítani Kosztolányinak?” Kalligram 18., no. 2. (2009): 75–77.
———. “Les critiques de notre temps et le Nouveau Roman.” Helikon 19., no. 2–3. (1973): 450–52.
———. “Létértelmezés és szerkezet ‘Az ember tragédiájá’-ban.” Irodalomtörténeti Közlemények 77., no. 4. (1973): 403–8.
———. “Levél és napló Kosztolányi életművében.” Protestáns Szemle 58., no. 3. (1996): 227–37.
———. “Levels of Meaning in Narrative Texts.” In Studies in the Semantics of Narrative, 371–401. Studia Poetica ; 3. Szeged: JATE, 1980.
———. “Levels of Meaning in Narrative Texts.” Studia Poetica 3. (1980): 371–402.
———. “Life-Conception and Structure in ‘The Tragedy of Man.’” In Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, 15.:327–35, 1973.
———. Literary Canons: National and International. Studies in Modern Philology ; 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2001.
———. “Literatur und Künste vom Beginn des 18. Jahrhunderts bis zum Gegenwart.” In Die Ungarn : Ihre Geschichte Und Kultur, 297–315. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994.
———. “Lóránt Czigány: The Oxford History of Hungárián Literature.” Irodalomtörténeti Közlemények 89., no. 2. (1985): 234–37.
———. “M. L. Rosenthal: The New Poets. American and British Poetry Since World War II.” Helikon 15., no. 2. (1969): 328–29.
———. “Magyar és világirodalom.” Magyar Tudomány 171, no. 12 (2010): 1502–10.
———. “Magyar esztétika 1826-ból : Greguss Mihály: Az esztétika kézikönyve.” Literatura 27., no. 1. (2001): 106–9.
———. “Magyar irodalomtudomány a huszonegyedik század elején.” Magyar Tudomány 167, no. 7 (2006): 787–93.
———. “Magyarország esélyei.” Hitel 2., no. 22. (1989): 53–55.
———. “Manfred Pütz-Peter Freese, Eds: Postmodernism in American Literature.” Helikon 33., no. 1-3. (1987): 211–15.
———. “Márai, Sándor: The Rebels.” Hungarian Studies 21, no. 1–2 (2007): 326–30.
———. “Márai’s Novel of the Hungarian Bourgeoisie.” Hungarian Studies 6., no. 1. (1990): 91–95.
———. “Matin Pops: Home Remedies.” Helikon 33., no. 1–3. (1987): 209–11.
———. Megértés, fordítás, kánon. Szegedy-Maszák Mihály Válogatott Munkái. Pozsony: Kalligram, 2008.
———. “Megfordított időrend : 1862 Könyv alakban megjelenik Kemény Zsigmond Zord idő című regénye.” In A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, 2. köt., 481–90, Budapest: Gondolat, 2007.
———. “Megfordított időrend (A történelmi regényről).” Alföld 56., no. 3. (2005): 27–37.
———. “Megszakított folytonosság a magyar történelemben.” In Újraértelmezések, 175–84. Esszék – Irodalomról. Budapest: Krónika Nova, 2000.
———. “Megszakított folytonosság a magyar történelemben : Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században.” Literatura 26., no. 1. (2000): 103–9.
———. “Mene, Tekel : Ottlik Géza: Iskola a határon – (Újraolvasás).” Literatura 20., no. 1. (1994): 3–28.
———. “Merre tart az irodalom(tudomány)?” Alföld 47., no. 2. (1996): 3–23.
———. “‘Merre tart az irodalom(tudomány)?’ [Előadások.].” Alföld 47., no. 2. (1996): 3–108.
———. “Metaforikus szerkezet Krúdy és Kosztolányi egy elbeszélésében.” In A novellaelemzés új módszerei : A szegedi novellaelemző konferencia anyaga : 1970. ápr. 9–11., 65–71. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.
———. “Michael Riffaterre: Essais de stylistique structurale.” Helikon 18., no. 2. (1972): 264–66.
———. “Michael Riffaterre: Semiotics of Poetry ; La production de texte.” Helikon 29., no. 3-4. (1983): 468–69.
———. “Miklós Radnóti: Forced March.” Hungarian Studies 18, no. 1 (2004): 121–23.
———. “Minta a szőnyegen.” In “Minta a szőnyegen” : A műértelmezés esélyei, 139–47. Budapest: Balassi, 1995.
———. “Minta a szőnyegen” : A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi, 1995.
———. “Mítosz és narráció.” In Mítosz és történelem, 296–301. Előmunkálatok a Magyarság néprajzához ; 3. Budapest: MTA Néprajzi Kutatócsoport, 1978.
———. “Mítosz és történetmondás.” Ethnographia 90., no. 3. (1979): 342–53.
———. “Modern and Postmodern: Continuity or Opposition?” Semiotica 24. (1992): 145–50.
———. “Modern és posztmodern: Ellentmondás vagy összhang?” Helikon 33., no. 1–3. (1987): 43–58.
———. “Műfajok a kánon peremén : Levél és napló Kosztolányi életművében.” Irodalmi Kánonok, Alföld könyvek ; 1., 1999, 156–69.
———. “Műfajok a kánon peremén: Napló és levél.” In A megértés módozatai: Fordítás és hatástörténet, 143–48. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2001.
———. “Műfajok a kánon peremén : Napló és levél.” Palimpszeszt 8., no. 17. (2002):
———. “Múltat átrendező jelen.” In A regényről, 319–25. Vélemények, viták. [Budapest]: Kossuth, 1984.
———. “Múltat átrendező jelen.” Kortárs 28., no. 1. (1984): 319–325.
———. “Musil és Ottlik.” Új Írás 27., no. 3. (1987): 73–78.
———. “Musil und Ottlik.” In A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében = Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum, 1103–9. Budapest–Bécs: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1991.
———. “Nagy Károly : Magyar szigetvilágban ma és holnap.” Hungarian Studies 2., no. 2. (1986): 303–4.
———. “Narratology and Literary History.” In Comparative Literary Studies : [Essays Presented to György Mihály Vajda …], 57–62. Szeged: JATE, 1983.
———. “Narratology and Literary History.” In Renewals in the Theory of Literary History : Proceedings of the International Colloquim, August 18–20, 1982, McGill University Montréal : Actes Du Colloque International, 18–20 Aout, l’Université McGill, 89–105. Ottawa: Royal Society of Canada, 1984.
———. “National and Comparative Literature in the Age of Globalization.” Hungarian Studies 19, no. 2 (2005): 267–76.
———. “National and International Implications in Radnóti’s Poetry.” Hungarian Studies, no. 1. (1996): 13–28.
———. “National Canons.” In Amant Alterna Camenae : Studi Linguistici e Letterari Offerti a Andrea Csillaghy in Occasione Del Suo 60. Compleanno, 533–43. Studies in Modern Philology ; 16. Alessandria: Ed. dell’Orso, 2000.
———. “National Literatures in the Age of Globalisation.” Hungarian Studies 18, no. 1 (2004): 63–72.
———. “Nem hallott dallamok és nem látott festmények : Társművészetek a romantikus szépprózában.” Literatura 26., no. 2. (2000): 118–32.
———. “Németh G. Béla (1925–2008).” Magyar Tudomány 169, no. 11 (2008): 1390–93.
———. “Németh G. Béla hetvenéves.” Literatura 21., no. 1. (1995): 3–6.
———. “Németh G. Béla: Mű és személyiség.” Irodalomtörténeti Közlemények 76., no. 3. (1972): 383–87.
———. “Németh G. Béla nyolcvanéves.” Literatura 31, no. 1 (2005): 3–4.
———. “Nemzet, nyelv, irodalom az egységesülő világban.” In A megértés módozatai: Fordítás és hatástörténet, 9–20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.
———. “Nemzeti és világirodalom a huszonegyedik században.” In A társadalomtudományok szerepe a változó világban, 64–85. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006.
———. “Nemzeti irodalom az egységesülő világban.” Élet és irodalom 46., no. 34. (2002): 15.
———. “Nemzeti irodalom az egységesülő világban.” Magyar Tudomány 49. no. 8 (2004): 824–35.
———. “Nemzeti irodalom egységesülő világban.” Protestáns Szemle 12., no. 3. (2003): 122–34.
———. “Nemzeti jelleg és/vagy európai egység.” Protestáns Szemle 8., no. 3. (1999): 208–12.
———. “Nemzeti kultúra és világszínvonal: Feszültség vagy összhang : 1888 Gustav Mahlert kinevezik a budapesti Operaház igazgatójának.” In A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, 2. köt., 572–82, Budapest: Gondolat, 2007.
———. “Nemzeti kultúra és világszínvonal : Feszültség vagy összhang : Mahler és a magyar szellemi élet.” Muzsika 49., no. 11. (2006): 11–17.
———. “Nézőpont és értékszerkezet a Véres költőben.” Literatura 11., no. 3. (1984): 351–58.
———. “Nietzsche, Derrida, Virág Benedek.” Nappali Ház 3., no. 4 (1991): 27–32.
———. “Noel Stock: Poet in Exile, Ezra Pound.” Helikon 14., no. 1. (1968): 152–53.
———. “Nonteleological Narration.” In Literary Canons: National and International, 254–66. Studies in Modern Philology ; 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2001.
———. “Notes Toward a Historical Definition of Realism.” In Comparative Literary History as Discourse : In Honor of Anna Balakian, 231–53. Bern [u.a.]: Lang, 1992.
———. “Nyelv, nemzet és irodalom.” Protestáns Szemle 11., no. 3. (2002): 149–59.
———. “Nyelv, nemzet, irodalom.” Irodalomismeret 12., no. 5–6. (2002): 30–39.
———. “O Analýze Básnicky Zformovaného Obrazu Světa.” In Teorie Literatury v Zrcadle Mad’arské Literárni Vědy, 257–63. Praha: Odeon, 1986.
———. “On the Uses and Limits of Multiculturalism.” Hungarian Journal of English and American Studies 3., no. 1. (1997): 45–51.
———. “On the Uses and Limits of Structural Analysis for Literary Scholarship.” Semiotica 78., no. 1–2. (1990): 1–49.
———. “Önéletrajz és regény Márai életművében.” Vigilia, 53., no. 5 (1988): 359–64.
———. “Önéletrajz és regény Márai életművében.” Vigilia, 53., no. 6 (1988): 444–450.
———. “Önértelmezés és regényelmélet.” Filológiai Közlöny 50., no. 1–2. (2004): 5–16.
———. “Önértelmezés és regényelmélet.” In A regény nyelvei : Tanulmányok : Az első veszprémi regénykollokvium : Veszprémi Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék, 2003. november 20–22., 7–20. Diszkurzívák. Budapest: Argumentum, 2005.
———. “Opening Address to the Conference : Text and Image in the 19–20th Century Art of Central Europe.” In Text and Image in the 19-20th Century Art of Central Europe : September 21–22, 2009 : Proceedings of the International Conference, 15–25. [Budapest]: Eötvös Univ. Press, 2010.
———. “Organic Form and Linguistic Relativity.” In Proceedings of the Xth Congress of the International Comparative Literature Association : Actes du Xe Congrès de l’Association Internationale de Littérature Comparée, 233–39. New York: Garland Pub., 1985.
———. “Oroszország Márai szemével.” Protestáns Szemle 12., no. 3. (2003): 141–43.
———. Ottlik Géza. Tegnap és Ma. Pozsony: Kalligram, 1994.
———. “Patricia Drechsel Tobin: Time and the Novel. The Genealogical Imperative. Princeton, N. J., 1978. Princeton University Press, 235.” Helikon 27., no. 1. (1981): 85–86.
———. “Paul Hernadi: Beyond Genre. New Directions in Literary Classification.” Helikon 20., no. 3–4. (1974): 525–27.
———. “Példázat a belső függetlenségről.” In Irodalomtanítás az ezredfordulón, 52–64. Celldömölk: Pauz-Westermann, 1982.
———. “Példázat a belső függetlenségről : Ottlik Géza: Iskola a Határon.” Alföld 33., no. 10. (1982): 52–64.
———. “Példázat kérdőjellel – Wajda: Szélcsend.” Filmkultúra 14., no. 9–10. (1978): 25–29.
———. “Petőfi és Shelley.” In Petőfi-Mozaik, 149–59. Budapest: Tankönyvkiadó, 1974.
———. “Petőfi: Kis-Kunság.” In Petőfi állomásai : Versek és elemzések, 608–39. Budapest: Magvető, 1976.
———. “Petőfi tudományos-ülésszak az Intézetben.” Irodalomtörténeti Közlemények 77., no. 1. (1973): 124–26.
———. “Petőfi tüze — Tanulmányok Petőfi Sándorról. Megjelent Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára.” Irodalomtörténeti Közlemények 77., no. 1. (1973): 113–15.
———. “Phyllis Rose: A Life of Virginia Woolf. New York, 1978. Oxford University Press, 298.” Helikon 26., no. 1–2. (1980): 188–89.
———. “Pierre Bourdieu: Questions de Sociologie.” Helikon 28., no. 1. (1982): 150–52.
———. “Polgárság és nemzet.” In A megértés módozatai: Fordítás és hatástörténet, 86–96. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.
———. “Postmodernism in Hungarian Literature.” In Zeitschrift Für Kulturaustausch, 150–56. Stuttgart: Institut für Auslandsbeziehungen, 1984.
———. “Postmodernity and Postcommunism.” In Literary Canons: National and International, 267–80. Studies in Modern Philology ; 16. Budapest: Akadémiai Kid, 2001.
———. “Posztmodern könyv időszerű jóslattal.” Apollon no. 1. (1993): 172–75 1993.
———. “Rába György monográfiája – Babits Mihály költészete 1903–1920.” Kortárs 25., no. 11. (1981): 1809–12.
———. “Radnóti Miklós és a holocaust irodalma.” Literatura 22., no. 2. (1996): 216–31.
———. “Radnóti Sándor: A szenvedő misztikus. (Misztika és líra összefüggése). Bp. Akdémia K. 128 l. (Opus. Irodalomelméleti Tanulmányok 7.).” Irodalomtörténeti Közlemények 86., no. 4. (1982): 499–502.
———. “[“Radnóti Sándor azt írja…”].” Kortárs 11., no. 2. (1988): 161–66.
———. “Ravasz László szellemi végrendelete.” Confessio 13., no. 4. (1989): 122–25.
———. “Regényelmélet és regényelemzés.” Helikon 19., no. 1. (1973): 167–74.
———. “Renato Poggioli: Teoria Dell’arte d’avanguardia.” Helikon 16., no. 3–4. (1970): 520–21.
———. “Rétegek a műalkotás jelentésében és befogadásában.” Literatura 6., no. 1. (1979): 7–21.
———. “Rhythm in Music and Literature.” Ural-altaische Jahrbücher (1988): 161–68.
———. “Richard E. Amacher and Victor Lange, Eds.: New Perspectives in German Literary Criticism. A Collection of Essays.” Helikon 29., no. 1. (1983): 78–79.
———. “Richard Pearce: The Novel in Motion.” Helikon 33., no. 1–3. (1987): 220–22.
———. “Richard Wagner alkotásainak nyoma Joyce műveiben.” Magyar Zene 54, no. 2 (2016): 134–50.
———. “Richard-Lettis-William E. Morris: A Wuthering Heights Handbook.” Helikon 14., no. 2. (1968): 294.
———. “Robert Bresson: Le Diable Probablement.” Filmkultúra 21., no. 4., (1980): :22–26.
———. “Robert Buttel: Wallace Stevens. The Making of Harmonium; Robert F. Storey. Pierrot. A Critical History of a Mask.” Helikon 27., no. 1. (1981): 101.
———. “Roland Barthes: L’obvie et l’obtus. Essais Critiques III.” Helikon 29., no. 3–4. (1983): 467–68.
———. “Romantic Drama in Hungary.” Hungarian Studies 4., no. 2. (1988): 195–212.
———. “Romantic Drama in Hungary.” In Romantic Drama, 297–315. A Comparative History of Literatures in European Languages ; 9. Amsterdam: John Benjamins Publ., 1994.
———. “Romantic Irony in Nineteenth-Century Hungarian Literature.” In Romantic Irony, 202–24. A Comparative History of Literatures in European Languages ; 8. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988.
———. “Romanticism, Biedermeier and Realism.” In Europäische Romantik und nationale Identität : Sándor Petöfi im Spiegel der 1848er Epoche, 9–20. Schriften Des Zentrum Für Europäische Integrationsforschung, Center for European Integration Studies Der Rheinischen Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn ; 4. Baden-Baden: Nomos, 1999.
———. “Romanticism in Hungary.” In Romanticism in National Context, 217–39. Cambridge [England]: Cambridge University Press, 1988.
———. “Romanticism in Hungary.” In A Journey into History : Essays on Hungarian Literature, 67–91. American University Studies ; 25. New York, [N.Y.] [etc.]: Lang, 1990.
———. “Romantika, biedermeier és realizmus.” In Nemzeti romantika és európai identitás : Tanulmányok a romantikáról : [Nemzetközi konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1998. április 2–4., Az 1848-as forradalmak 150. és Petőfi Sándor születésének 175. évfordulója alkalmából], 11–28. A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei ; 8. Budapest: PIM KIK, 1999.
———. “Rónay László: Kosztolányi Dezső.” Irodalomtörténeti Közlemények 82., no. 5–6. (1978): 730–35.
———. “Samn Beck–John W. Cole, Eds.: Ethnicity and Nationalism in Southeaster Europe (Papers on European Mediterranean Societies. No. 14.).” Helikon 29., no. 2. (1983): 254–55.
———. “Samuel Beckett kétnyelvűsége.” In Dombormű : Esszék, tanulmányok Poszler György 70. születésnapjára, 401–9. Liget Könyvek. [Budapest]: Liget Műhely Alapítvány, 2001.
———. “Sarraute új regényéről. Nathalie Sarraute: Entre la vie et la mort. Gallimard, Paris, 1968.” Nagyvilág 15., no. 5. (1970): :779–80.
———. “Semantic Strata in Narrative Texts.” In Sensus Communis : Contemporary Trends in Comparative Literature : Panorama de La Situation Actuelle En Littérature Comparée, 87–95. Tübingen: Gunter Narr, 1986.
———. “Shifts in the Musical Taste of Virginia Woolf.” In “Az ideál mindazonáltal megőrződik” : Tanulmányok Bécsy Ágnes tiszteletére, 279–96. Budapest: Gondolat, 2013.
———. “Sóhaj a mélyből.” Nagyvilág 30., no. 8. (1985): 1249–50.
———. “Sok, de nem minden.” Jelenkor 35. (1992): 277–80.
———. “Somfai László Születésnapjára.” Muzsika 57, no. 8. (2014): 2.
———. “Stuart Sykes: Les romans de Claude Simon.” Helikon 28., no. 1. (1982): 160–61.
———. “Susan R. Suleiman and Inge Crosman, Eds.: The Reader in the Text. Essays on Audience and Interpretation.” Helikon 28., no. 4. (1982): 605–7.
———. “Susan Sniader Lanser: The Narrative Act. Point of View in Prose Fiction.” Helikon 29., no. 1. (1983): 87–88.
———. “Sydney J. Krause (Ed.): Essays on Determinism in American Literature.” Helikon 15., no. 3–4. (1969): 477–78.
———. “Symbolism and Poetry in the Austro-Hungarian Monarchy.” Neohelicon 11., no. 1. (1984): 135–45.
———. “Szájhagyomány és irodalom : Kapcsolat vagy ellentét?” In Folklór És Irodalom, 27–39. Folklór a Magyar Művelődéstörténetben. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005.
———. “Szauder József: Az estve és az álom.” Irodalomtörténeti Közlemények 75., no. 6. (1971): 746–49.
———. “Szavakkal beszélünk szavakról.” Kalligram 24., no. 4. (2015): 79–81.
———. “Száz éve halt meg Barabás Miklós.” Protestáns Szemle 7., no. 3. (1998): 182–85.
———. “Széchenyi István válogatott művei.” Irodalomtörténeti Közlemények 97., no. 5–6. (1993): 737–40.
———. “Szerdahelyi István: A Magyar Esztétika Története (1945–1975).” Helikon 23., no. 4. (1977): 484–86.
———. “Szerep és mű: Márai életműve kétféle megvilágításban.” Szivárvány 45. (1995): 69–77.
———. “Szerepjátszás és költészet: Összhang vagy ellentmondás?” Irodalomtörténet 23., no. 4. (1992): 715–28.
———. “Szintakszis, metafora és zeneiség Kassák költeményében.” In Formateremtő elvek a költői alkotásban : Babits: Ősz és tavasz között, Kassák: A ló meghal a madarak kirepülnek : Vitaülés : 1968. november 14–15. : Előadások és hozzászólások, 419–37. MTA Stilisztikai És Verstani Munkabizottságának Kiadványai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.
———. Szó, kép, zene : A művészetek összehasonlító vizsgálata. Szegedy-Maszák Mihály Válogatott Munkái. Pozsony: Kalligram, 2007.
———. “T. S. Eliot: To Criticize the Critic and Other Writings.” Helikon 16., no. 1. (1970): 122–23.
———. “Támogassa-e a liberális állam a művészeteket?” Nappali Ház 6., no. 1. (1994): :99–103.
———. “Tanító célzat és művészi érték József Attila költészetében.” Kortárs 49., no. 4. (2005): 1–9.
———. “Tanulságától megfosztott történelem – Grendel Lajos: Éleslövészet. Nem(zetiségi) antiregény.” Mozgó Világ 7., no. 10. (1981): 126–28.
———. “Teleology in Postmodern Fiction.” In Exploring Postmodernism : Selected Papers Presented at a Workshop on Postmodernism at the XIth International Comparative Literature Congress, Paris, 20–24 August 1985, 41–57. Utrecht Publications in General and Comparative Literature ; v. 23. Amsterdam: J. Benjamins, 1987.
———. “Tér és idő Kemény Zsigmond regényeiben.” In Kultúra és szemiotika : Tanulmánygyűjtemény, 53–74. Muszeion Könyvtár ; 4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1976.
———. “The Aftermath of the 1848 Revolution.” Hungarian Studies, no. 2. (2002): 173–83.
———. “The Bourgeois as Artist: Sándor Márai.” The New Hungarian Quarterly 33., no. 125. (1992): 12–19.
———. “The Bourgeois as Artist: Sándor Márai. /1900–1989./.” The New Hungarian Quarterly 125. (1992): 12–19.
———. “The Concept of the Tragic from the Enlightement to Romanticism.” In Littératures de diverses cultures au XX. siècle : Littérature Comparée et Théorie Littéraire, 649–55, 1980.
———. “The Concept of the Tragic from the Enlightenment to Romanticism.” Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 19., no. 1–2. (1977): 152–58.
———. “The Conditions and Stages of a Comparative Study.” Neohelicon 1., no. 1–2. (1973): 98–102
———. “The Critic as Moralist: For the Sixtieth Birthday of Török Endre.” Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 26., no. 1–2. (1984): 297–99.
———. “The Desirability of Internationalism in Literary Theory.” Semiotica 23., no. 1–2. (1991): 187–89.
———. “The Hungarian Reception of George Eliot in Hungary.” Hungarian Studies 25, no. 2 (2011): 315–28.
———. “The Idea of National Character : A Romantic Heritage.” In Concepts of National Identity an Interdisciplinary Dialogue, 45–61. Baden-Baden: Nomos, 1986.
———. “The Illusion of (Un)Certainty : Canon Formation in a Postmodern Age.” In Literary Canons: National and International, 16–40. Studies in Modern Philology ; 16. Budapest: Akadémiai Kid, 2001.
———. “The Intellectual and Cultural Scene in the Dual Monarchy.” Hungarian Studies 21, no. 1–2 (2007): 261–95.
———. “The Legitimacy of a Western Canon.” Neohelicon 16., 26., no. 2. (1999): 85–90.
———. “The Life and Times of the Autobiographical Novel.” Neohelicon 14. (1986): 83–104.
———. “The Literary Canon of Ferenc Liszt.” Hungarian Studies 26, no. 1 (2012): 123–40.
———. “The Permanence and Mutability of Aesthetic Values : (Mihály Babits: The History of European Literature).” Hungarian Studies : A Journal of the International Association of Hungarian Studies, Studies in modern philology ; 16., 12., no. 1/2. (1997): 93–105.
———. “The Protestant Review: Its Past and Present.” Hungarian Studies 10., no. 1. (1995): 55–63.
———. “The Reception of the Poetry of Attila József : Contradictory Interpretations.” In “Die Wege Und Die Begegnungen” : Festschrift Für Károly Csúri Zum 60. Geburtstag, 329–41. Budapest: Gondolat, 2006.
———. “The Reevaluated Past : The Memory of the Dual Monarchy in Hungarian Literature.” Hungarian Studies 23, no. 2 (2009): 247–66.
———. “The Rise and Fall of Bourgeois Literature in Hungary (1945–1949).” Hungarian Studies 13., no. 2. (1998): 199–214.
———. “The Rise and Fall of Literary and Artistic Canons.” Neohelicon 17., no. 1. (1990): 129–59.
———. “The Rise and Fall of Ossian.” Neohelicon 8., no. 1. (1980): 327–40.
———. “The Romantic Visionary as Statesman – István Széchenyi (1791–1860).” The New Hungarian Quarterly 32., no. 124. (1991): 8–22.
———. “The Romantic Visionary as Statesman – István Széchenyi /1791–1860./.” The New Hungarian Quarterly 124. (1991): 8–22.
———. “The Tragedy of Man : A Reading.” In The Tragedy of Man, 133–48. East European Monographs ; 272. Boulder, [Colo.]: East European Monographs, 1989.
———. “Thomas Bender and Carl E. Schorske (Ed.): Budapest and New York: Studies in Metropolitan Transformation.” Hungarian Studies 11., no. 2. (1996): 305–7.
———. “Thomas L. Pangle: Montesquieu’s Philosophy of Liberalism. A Commentary on The Spirit of the Laws.” Helikon 28., no. 2–3. (1982): 454–55.
———. “Többértelműség a Puszták népében.” In “Bátrabb igazságokért!” : Az Eötvös Loránd Tudományegyetem XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendezésében a 80 éves Illyés Gyula életművéről tartott tudományos ülésszak előadásai, 1982. November 2–3., 20–34. [Budapest]: [ELTE], 1982.
———. “Többértelműség a Puszták népében : [Illyés Gyula].” Alföld 33., no. 11. (1982): 53–60.
———. “Történelem és/vagy regény.” Korunk 26., no. 8. (2015): 3–12.
———. “Történelemértelmezés és szerkezet Az ember tragédiájában.” In Madách-tanulmányok, 133–64. Elvek és utak. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1978.
———. “Toward a Historical Definition of Realism.” In Comparative Literary History as Discourse : In Honor of Anna Balakian, 126–44. Bern [u.a.]: Lang, 2001.
———. “Toward a Reinterpretation of European Literary History.” Neohelicon 11., no. 2. (1984): 289–302.
———. “Towards a Comparative Analysis of Poetic Diction.” In La Littérature Comparée Aujourd’hui: Théorie et Pratique, 329–35. Bibliothéque de La Revue Canadienne de Littérature Comparée ; 3., 1979.
———. “Tragikum és irónia Kemény Zsigmond történetszemléletében.” Irodalomtörténeti Közlemények 94., no. 1. (1990): 94–100.
———. “Translation and Canon Formation.” In Literary Canons: National and International, 58–65. Studies in Modern Philology ; 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2001.
———. “Új magyar irodalomtörténet.” Literatura 29., no. 4. (2003): 339–45.
———. “Újítás az irodalomban és a zenében : 1911 Bartók Béla befejezi A kékszakállú herceg vára zongorakivonatát.” In A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, 2. köt., 827–38. Budapest: Gondolat, 2007.
———. Újraértelmezések. Esszék – Irodalomról. Budapest: Krónika Nova, 2000.
———. “Unheard Melodies and Unseen Paintings : (The Sister Arts in Romantic Fiction).” In Literary Canons: National and International, 66–81. Studies in Modern Philology ; 16. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2001.
———. “Utazás Abbáziába (Horkay Hörcher Ferenc esszékötetéről).” Új Forrás 29., no. 4. (1997): 70–72.
———. “Utóhang: Kánon és (de)konstrukció.” In Irodalmi kánonok, 188–95. Alföld Könyvek ; 1. Debrecen: Csokonai, 1999.
———. “Választékosan megmunkált fölszín – mélység nélkül: Julian Barnes: Staring at the Sun (Napbanézés). Jonathan Cape, London, 1986.” Nagyvilág 34., no. 3. (1989): 453–54.
———. “Values in Contemporary Hungarian Literature.” In Search for American Values : Contribution of Hungarian Americans to American Values : American-Hungarian Bi-National Symposium : December 12–14, 1983, Budapest …, 41–52. Budapest: OSZK, 1990.
———. “Van ami nincs.” Európai Utas 16., no. 2–3 (2006): 148–49.
———. “‘Van, ami nincs’. Magyarságtudomány : elmélet vagy föladat?” Európai Utas 11., no. 3. (2000): 7–10.
———. “Várady Géza: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag.” Irodalomtörténeti Közlemények 81., no. 2. (1977): 270–73.
———. “Végső üzenet a száműzetésből.” 2000 1., no. 5. (1989): 51–55.
———. “Veress Dániel: Szerettem a sötétet és szélzúgást.” Irodalomtörténeti Közlemények 83., no. 2. (1979): 206–8.
———. “Vérző Magyarország.” Kalligram 19., no. 4. (2010): 83–96.
———. “Világirodalmi távlat megteremtése : 1908 Megjelenik a Nyugat című folyóirat első száma.” In A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, 2. köt., 704–22. Budapest: Gondolat, 2007.
———. “Világkép és stílus Petőfi költészetében.” In Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok, 441–56. Budapest: Magvető, 1972.
———. Világkép és stílus : Történeti-poétikai tanulmányok. Elvek és utak. Budapest: Magvető, 1980.
———. “Vincent B. Leitch: Amerikai irodalomelmélet és irodalomkritika – a harmincas évektől a nyolcvanas évekig.” Buksz 5., no. 4. (1993): 491–93.
———. “Vision du monde et style dans la poésie de Petőfi.” In L’irréconciliable : Petőfi, poète et révolutionnaire : Études et choix de poèmes, 87–104. Budapest: Corvina, 1973.
———. “Vörösmarty and the Romantic Fragment.” Hungarian Studies, no. 1. (2001): 3–10.
———. “Vörösmarty és a romantikus töredék.” Protestáns Szemle 10., no. 1. (2001): 45–50.
———. “Vörösmarty és a romantikus töredékek.” Színháztudományi Szemle 33. (2000): 31–37.
———. “Vörösmarty: Késő vágy.” In Miért szép? : A magyar líra Csokonaitól Petőfiig, 274–90. Budapest: Gondolat, 1975.
———. “Vörösmarty Mihály.” Magyar Szemle 10., no. 1–2. (2001): 7–14.
———. “Wagner or Beethoven? : Shifts in the Musical Taste of Virginia Woolf.” Neohelicon 39, no. 1 (2012): 89–103.
———. “Wallace Stevens: Dal a háború végén (Verselemzés).” Filológiai Közlöny 16., no. 3–4. (1970): 529–31.
———. “William Empson: Milton’s God.” Helikon 14., no. 1. (1968): 160–61.
———. “William H. Gass: Habitations of the Word.” Helikon 33., no. 1–3. (1987): 228–30.
———. “William K. Wimsatt Jr.- Cleanth Brooks: Literary Criticism.” Irodalomtörténeti Közlemények 75., no. 1–2. (1971): 230–31.
———. “Zalabai Zsigmond: Tűnődés a trópusokon.” Helikon 30., no. 2–4. (1984): 359–61.
———. “Zárszó.” Alföld 47., no. 2. (1996): 104–108.
———. “Zene az irodalomban: Virginia Woolf.” Filológiai Közlöny 59., no. 1. (2013): 106–26.
———. “Zene és szöveg három 20. századi dalműben.” In A kultúra átváltozásai : Kép, zene, szöveg, 133–63. Budapest: Balassi, 2006.
———. “Zene és szöveg három huszadik századi dalműben : A hetvenéves Somfai Lászlónak.” Magyar Zene 43., no. 1. (2005): 35–64.
Szegedy-Maszák, Mihály, Kata Dobás, and Borbála Pintér, eds. A sors kísértései: Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára. 0 ed. Budapest: Ráció Kiadó, 2014.
Szegedy-Maszák Mihály, Bán Zoltán András, and Farkas János László. “Három bírálat egy könyvről : Ottlik Géza: Buda.” Holmi 5., no. 12. (1993): 1728–51.
Szegedy-Maszák Mihály and Kósa László. “Két újabb vélemény a Magyar néprajzi lexikonról.” Ethnographia 92., no. 4. (1981): 549–56.
Szegedy-Maszák Mihály and Mohos Sándor. “Egy régi-új tankönyvről : Mohos Sándor beszélgetése Szegedy-Maszák Mihály akadémikussal.” Könyv és nevelés no. 3. (2000): 67–70.
Szegedy-Maszák Mihály and Padányi Klára. “A XVIII. század és a felvilágosodás francia irodalma az újabb francia irodalomtörténetírás tükrében.” Irodalomtörténeti Közlemények 73., no. 2–3. (1969): 296–214.
Szegedy-Maszák Mihály and Pap Vera-Ágnes. “Művelődések : Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésszel a magyar irodalom külföldi befogadásáról, sajátosságairól és a számítógépes irodalomtörténetről Pap Vera-Ágnes beszélget.” Szépirodalmi Figyelő, no. 3. (2004): 74–79.
Szegedy-Maszák Mihály and Pintér Borbála. “‘Már megszoktam a’ bajt’ : Hites Sándor beszélgetése Kemény Zsigmond levelezésének megjelenése kapcsán.” Edited by Hites Sándor. Jelenkor 52., no. 1. (2009): 54–59.
Szegedy-Maszák Mihály and Szirák Péter. “Ami a mi dolgunk.” Alföld 46., no. 4. (1995): 34–51.
Szegedy-Maszák Mihály and Vajda Károly. “Der Aussenstehende und der Betroffene: Die Ironie des Verstehens” In Der lange, dunkle Schatten : Studien zum Werk von Imre Kertész, 127–38. Passagen Literaturtheorie. Wien: Passagen, 2004.
Szegedy-Maszák Mihály and Veres András. “Fantomok ellen? : (Megjegyzések Novák Zoltán megjegyzéséhez),” Kritika no. 5. (1973): 6–7.
Táncsics Mihály, Karl Marx, Szegedy-Maszák Mihály, Mészöly Miklós, Nádas Péter, and Esterházy Péter. “Tövisvirág.” Gondolat-jel 8., no. 2. (1988): 76.
Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Újraolvasó. Budapest: Anonymus, 1998.
(Tév)eszmék bűvölete. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004.
Ujfalussy József, Miklós Pál, Veress András, Hankiss Elemér, Voigt Vilmos, Szathmári István, Pirnát Antal, Szegedy-Maszák Mihály, and Bernáth Árpád. “Vita.” In Formateremtő elvek a költői alkotásban : Babits: Ősz és tavasz között, Kassák: A ló meghal a madarak kirepülnek : Vitaülés : 1968. november 14–15. : Előadások és hozzászólások, 513–49. MTA Stilisztikai És Verstani Munkabizottságának Kiadványai. Budapest: Akad. Kiadó, 1971.
Ungvári Tamás, Rába György, Tamás Attila, Zemplényi Ferenc, Somlyó György, Wacha Imre, Kabdebó Lóránt, Szabolcsi Miklós, Széles Klára, and Szegedy-Maszák Mihály. “Vita.” In Formateremtő elvek a költői alkotásban : Babits: Ősz és tavasz között, Kassák: A ló meghal a madarak kirepülnek : Vitaülés : 1968. november 14–15. : Előadások és hozzászólások, 103–37. MTA Stilisztikai és Verstani Munkabizottságának Kiadványai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.