{"id":725,"date":"2022-06-29T19:01:00","date_gmt":"2022-06-29T19:01:00","guid":{"rendered":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/?page_id=725"},"modified":"2023-10-18T06:55:43","modified_gmt":"2023-10-18T06:55:43","slug":"konyvek-books","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/?page_id=725","title":{"rendered":"K\u00f6nyvek \/ Books"},"content":{"rendered":"

K\u00f6nyvek \/ Books<\/span><\/p>\n

\u201eEgy sz\u00e9p napon Szigeti L\u00e1szl\u00f3, a Kalligram igazgat\u00f3ja azt mondta, hogy szeretn\u00e9 megjelentetni az \u00e9letm\u0171vemet. Erre azt mondtam, hogy az \u00e9letm\u0171vemet nem, esetleg azt, amit \u00e9n v\u00e1logatva \u00e9rdemesnek tartok arra, hogy megjelenjen \u00fajra.\u201d <\/span>(\u201eAmit \u00e9n csin\u00e1ltam, az meg\u0151rz\u00e9se valaminek\u201d, \u00c9let \u00e9s irodalom, 2016. j\u00falius 15.)<\/p>\n

Szegedy-Masz\u00e1k Mih\u00e1ly V\u00e1logatott M\u0171veinek sorozata az 1960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00edrt tanulm\u00e1nyai k\u00f6z\u00fcl a legjelent\u0151sebbeket tartalmazza. A Sz\u00f3, k\u00e9p, zene<\/em> (2007) c\u00edm\u0171 els\u0151 k\u00f6tet olyan \u00fajabb tanulm\u00e1nyokat ad k\u00f6zre, amelyek vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem, vagy foly\u00f3iratban, illetve sz\u00e1mos szerz\u0151 \u00e1ltal \u00edrt k\u00f6tetekben jelentek meg. 2007-ben a Kem\u00e9ny Zsigmond<\/em> (1989) c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fia m\u00e1sodik kiad\u00e1s\u00e1ra is sor ker\u00fclt. A Meg\u00e9rt\u00e9s, ford\u00edt\u00e1s, k\u00e1non<\/em> (2008) c\u00edm\u0171 irodalomelm\u00e9leti k\u00f6nyvet 2010-ben a Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 m\u0171veivel foglalkoz\u00f3 k\u00f6vette, melyben a szerz\u0151 kutat\u00e1s\u00e1nak kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyeit jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben kieg\u00e9sz\u00edtett form\u00e1ban adta k\u00f6zre. Az \u00fajraolvas\u00e1s k\u00e9nyszere<\/em> (2011) \u00faj tanulm\u00e1nyokkal p\u00e1ros\u00edtott r\u00e9gieket, csak\u00fagy, mint A m\u0171 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sai <\/em>(2013) valamint a sorozat z\u00e1r\u00f3darabja a Jelen a m\u00faltban, m\u00falt a jelenben<\/em> (2016), amely Szegedy-Masz\u00e1k Mih\u00e1ly \u201et\u00f6red\u00e9kes szellemi \u00f6n\u00e9letrajz\u201d-\u00e1t is mag\u00e1ba foglalja.<\/p>\n

\"\"Kem\u00e9ny Zsigmond<\/a><\/span> (Pozsony: Kalligram, 2007)<\/p>\n

\u201eKiv\u00e1l\u00f3 magyar reg\u00e9nyeket k\u00f6nnyebb tal\u00e1lni, mint olyan reg\u00e9ny\u00edr\u00f3i \u00e9letm\u0171vet, melynek darabjai k\u00f6z\u00fcl j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny teljes jog\u00fa m\u0171alkot\u00e1s, \u00f6sszess\u00e9g\u00fck viszont szerves egys\u00e9get alkot. K\u00f6nyvemben azt a f\u00f6ltev\u00e9st pr\u00f3b\u00e1lom bizony\u00edtani, hogy Kem\u00e9ny Zsigmond sz\u00e9p\u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1ga a csek\u00e9ly sz\u00e1m\u00fa kiv\u00e9telek egyike, amennyiben rendk\u00edv\u00fcl k\u00f6vetkezetes m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9st k\u00e9pvisel. [\u2026]<\/p>\n

A kor\u00e1bbi nemzed\u00e9kek k\u00f6r\u00e9ben sokkal term\u00e9szetesebb volt magyar reg\u00e9nyek olvas\u00e1sa, nemcsak az\u00e9rt, mert t\u00f6bb id\u0151t ford\u00edtottak az irodalom megismer\u00e9s\u00e9re, de az\u00e9rt is, mert l\u00e9nyegesen kevesebb elbesz\u00e9l\u0151 pr\u00f3za \u00e1llt rendelkez\u00e9s\u00fckre ford\u00edt\u00e1sban. [\u2026] Felvethet\u0151 a k\u00e9rd\u00e9s, vajon az idegen m\u0171veknek csakis t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s \u00e1tt\u00e9telen kereszt\u00fcl lehets\u00e9ges megismer\u00e9se nem vezet-e olykor h\u00e9zagos vagy megalapozatlan \u00e9rtelmez\u00e9shez, mik\u00f6zben elvesz\u00edthetj\u00fck a kapcsolatot olyan m\u0171vekkel, amelyek kor\u00e1bban \u2013 legal\u00e1bbis elvileg \u2013 \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1nyt jelenthettek a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Nem vitatn\u00e1m, hogy Flaubert vagy Dosztojevszkij \u201enagyobb\u201d m\u0171v\u00e9sz Kem\u00e9ny Zsigmondn\u00e1l \u2013 felt\u00e9ve, hogy l\u00e9teznek a nemzeti irodalom keretein t\u00falmutat\u00f3 eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kek \u2013, csakis annak a lehet\u0151s\u00e9ge foglalkoztat, nem k\u00e9pzelhet\u0151-e el, hogy a magyar anyanyelv\u0171 olvas\u00f3 elvileg jobban \u00e9rthessen olyan reg\u00e9nyeket, amelyeket az \u0151 nyelv\u00e9n \u00edrtak \u2013 a sz\u00f3 legt\u00e1gabb \u00e9rtelm\u00e9ben haszn\u00e1lva a sz\u00f3t, vagyis arra gondolva, A rajong\u00f3k<\/em> olyan t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1ny r\u00e9sze, melyet a magyar olvas\u00f3 saj\u00e1tj\u00e1nak vagy legal\u00e1bbis viszonylag k\u00f6nnyebben hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151nek \u00e9rezhet, az \u00c9rzelmek iskol\u00e1ja<\/em> vagy az \u00d6rd\u00f6g\u00f6k<\/em> \u00e9rtelmez\u00e9se viszont olyan k\u00e9rd\u00e9seket is \u00e9rint, melyek megv\u00e1laszol\u00e1sakor nehezen behozhat\u00f3 el\u0151nye van a maga kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyaiban otthonos francia, illetve orosz olvas\u00f3nak.\u201d<\/p>\n

\"\"Sz\u00f3, k\u00e9p, zene<\/a>.<\/span>\u00a0A m\u0171v\u00e9szetek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1lata (Pozsony: Kalligram, 2007)<\/p>\n

Van-e lehet\u0151s\u00e9g a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szetek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1ra? Ugyanaz a szerz\u0151 aligha lehet egyszerre a fest\u00e9szet, az irodalom \u00e9s a zene szak\u00e9rt\u0151je, nem sz\u00f3lva a m\u0171v\u00e9szet m\u00e1s v\u00e1ltozatair\u00f3l. E k\u00f6tet szerz\u0151je irodalm\u00e1r, ki \u00fagy v\u00e9li, csakis akkor ker\u00fclheti el a fel\u00fcletess\u00e9get, ha vagy a m\u0171v\u00e9szetek k\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1gait vizsg\u00e1lja, vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak kapcsolataival foglalkozik. Az \u00e9rtelmez\u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1ga nemcsak \u00edr\u00f3i m\u0171vekre, hanem k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s zenei alkot\u00e1sokra, s\u0151t filmekre is vonatkozik. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzed\u00e9kek m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1tnak, hallanak \u00e9s olvasnak. Hogyan v\u00e1ltozott Shakespeare vagy Richard Wagner m\u0171veinek el\u0151ad\u00e1sa, Henry James legvitatottabb t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u00e9s Csontv\u00e1ry festm\u00e9nyeinek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se a keletkez\u00e9s\u00fck \u00f3ta eltelt id\u0151szak sor\u00e1n? Az itt olvashat\u00f3 tanulm\u00e1nyok egy r\u00e9sze ehhez hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekre keresi a v\u00e1laszt. M\u00e1s r\u00e9sz\u00fck az egyik m\u0171v\u00e9szetnek a m\u00e1sikra tett hat\u00e1s\u00e1t vil\u00e1g\u00edtja meg, s azt vizsg\u00e1lja, mi t\u00f6rt\u00e9nik, amikor valamely m\u0171vet m\u00e1sik k\u00f6zegbe (m\u00e9diumba) helyeznek \u00e1t: hogyan ford\u00edt le valaki egy festm\u00e9nyt vagy zenem\u0171vet szavakra, mik\u00e9nt visz \u00e1t moziv\u00e1szonra vagy zen\u00e9s\u00edt meg egy sz\u00f6veget. Mennyiben \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 Ezra Pound k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben, hogy egy ideig zenekritikusk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, s\u0151t zenem\u0171veket is k\u00e9sz\u00edtett. Mi a viszony Bal\u00e1zs B\u00e9la sz\u00ednm\u0171ve \u00e9s Bart\u00f3k oper\u00e1ja, Beckett forgat\u00f3k\u00f6nyve \u00e9s filmje k\u00f6z\u00f6tt? Az ilyen k\u00e9rd\u00e9sekre adott v\u00e1laszok seg\u00edthetnek abban, hogy meg\u00e9rts\u00fck a m\u0171v\u00e9szet mibenl\u00e9t\u00e9t.<\/p>\n

\"\"Meg\u00e9rt\u00e9s, ford\u00edt\u00e1s, k\u00e1non<\/span><\/a> (Pozsony: Kalligram, 2008)<\/p>\n

\u201eHa a nyelvet adottnak vessz\u00fck, hozz\u00e1 k\u00e9pest mind a nemzet, mind az irodalom okozat, de ez a kett\u0151 egym\u00e1shoz k\u00e9pest egyszerre mindkett\u0151: az irodalom a nemzetnek egyr\u00e9szt teremt\u0151je, m\u00e1sfel\u0151l teremtettje. Ha valaki magyarul fogalmaz, \u00e9rtekezik, k\u00f6ltem\u00e9nyt, sz\u00ednm\u0171vet vagy reg\u00e9nyt \u00edr, \u00f3hatatlanul is szerz\u0151d\u00e9sbe l\u00e9p egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel. Irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt azt tekinthetem c\u00e9lomnak, hogy kider\u00edtsem, mik\u00e9nt alakult e szerz\u0151d\u00e9s: mit jelentett a kereszt\u00e9nys\u00e9g f\u00f6lv\u00e9tel\u00e9nek, B\u00e9cs \u00e9s Konstantin\u00e1poly szemben\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak, a kett\u0151s Monarchi\u00e1nak, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fanak, a kommunizmusnak s az EU-hoz csatlakoz\u00e1snak id\u0151szak\u00e1ban. A m\u00falt tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa tal\u00e1n arra is lehet\u0151s\u00e9get ad, hogy t\u00e9tova sejt\u00e9seket fogalmazzunk meg arr\u00f3l, mik\u00e9nt is k\u00e9pzelhet\u0151 el nemzet, nyelv s irodalom viszonya a jelenkorban s a j\u00f6v\u0151ben. A t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g l\u00e9nyeg\u00e9vel ker\u00fcln\u00e9nk ellentmond\u00e1sba, ha valamely m\u00faltb\u00e9li felfog\u00e1shoz pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk ragaszkodni.\u201d \u2013 fogalmazza meg egyik tanulm\u00e1ny\u00e1ban a neves tud\u00f3s, Szegedy-Masz\u00e1k Mih\u00e1ly \u00faj k\u00f6nyv\u00e9nek c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit. \u00c9s val\u00f3ban, impon\u00e1l\u00f3 tud\u00e1ssal \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 kitekint\u00e9ssel vizsg\u00e1lja a nemzeti irodalom \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9s es\u00e9lyeit az \u00faj \u00e9vezred kih\u00edv\u00e1sai fel\u0151l. Mindenekel\u0151tt a vil\u00e1girodalmi k\u00e1nonok t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l elemzi a nemzeti kult\u00fara \u00e9s irodalom p\u00e1rbesz\u00e9dk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Rendk\u00edv\u00fcl alaposan vizsg\u00e1lja fel\u00fcl ford\u00edt\u00e1skult\u00far\u00e1nk hi\u00e1nyait \u00e9s er\u00e9nyeit, irodalom\u00e9rt\u00e9s\u00fcnk el\u0151feltev\u00e9seit \u00e9s korl\u00e1tait \u2013 nem ker\u00fclve el olyan tabu-k\u00e9rd\u00e9sek anal\u00edzis\u00e9t sem, mint pl. Ady k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge napjainkban, a Mi a magyar ma? k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclj\u00e1r\u00e1sa, N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 \u00e9rtekez\u0151 pr\u00f3z\u00e1j\u00e1nak \u00faj t\u00e1vlatb\u00f3l val\u00f3 m\u00e9rlegel\u00e9se vagy a Nemzeti hagyom\u00e1nyok \u00fajraolvas\u00e1sa.<\/p>\n

\"\"Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151<\/span><\/a> (Pozsony: Kalligram, 2010)<\/p>\n

\u201eSz\u00e1nd\u00e9kom szerint a magyar irodalomtudom\u00e1ny eredm\u00e9nyeit \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 szempontokkal egyeztettem, annak a figyelmeztet\u00e9snek a szellem\u00e9ben, amelyet Kosztol\u00e1nyi egyik jelent\u0151s osztr\u00e1k kort\u00e1rsa \u00edgy fogalmazott meg, 1921-ben: \u00bbAzok, akiknek sz\u00e1m\u00e1ra a nemzet egyszer\u0171en nem is l\u00e9tezik, t\u00fals\u00e1gosan megk\u00f6nny\u00edtik a maguk dolg\u00e1t. [\u2026] De akik nem ismerik a nemzetekfelettis\u00e9g eszm\u00e9ny\u00e9t, \u0151k is t\u00fals\u00e1gosan egyszer\u0171 megold\u00e1st v\u00e1lasztanak\u00ab (Musil). B\u0151 sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt el\u0151fordult, hogy egy kiv\u00e1l\u00f3 magyar \u00edr\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t ilyen c\u00edmmel m\u00e9ltatt\u00e1k: \u00bbA magyar Balsac\u00ab [sic!] (Endr\u0151di), \u00e9s a k\u00f6zelm\u00faltban rendeztek olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, amelynek \u00bbA magyar Vadak\u00ab elnevez\u00e9st adt\u00e1k. Nem hiszem, hogy seg\u00edti a magyar irodalom vagy m\u0171v\u00e9szet alkot\u00e1sainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, ha egyszer\u0171en m\u00e1sik kult\u00far\u00e1b\u00f3l vett c\u00edmk\u00e9vel l\u00e1tjuk el \u0151ket, de az sem \u00fcdv\u00f6s, ha nem vesz\u00fcnk tudom\u00e1st nemzetk\u00f6zi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekr\u0151l. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen indokolt ezekre figyelni olyan alkot\u00f3 eset\u00e9ben, aki szeretett utazni, t\u00f6bb nyelven olvasott \u00e9s sokat ford\u00edtott idegen nyelvb\u0151l.
\nKosztol\u00e1nyi nyelvi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gk\u00e9nt k\u00e9pzelte el a magyars\u00e1got. Mint minden szeml\u00e9letet, ezt is el lehet utas\u00edtani. Azt rem\u00e9lem, k\u00f6nyvem v\u00e9g\u00e9re az olvas\u00f3 meggy\u0151z\u0151dhet arr\u00f3l, hogy ez a nemzetfelfog\u00e1s l\u00e9nyegesen magasabb m\u00e9rc\u00e9t \u00e1ll\u00edt f\u00f6l, mint n\u00e9mely m\u00e1s elk\u00e9pzel\u00e9sek, b\u00e1rmennyire hangosan hirdess\u00e9k is \u0151ket. \u00bbM\u0171ve addig \u00e9l, am\u00edg a magyar nyelv\u00ab \u2013 \u00edrta M\u00e1rai az \u00dajs\u00e1gban, a k\u00f6lt\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy a Lenni vagy nem lenni c\u00edm\u0171 eszmefuttat\u00e1s szerz\u0151je is \u00edgy gondolta.
\nEsterh\u00e1zy P\u00e9ter mintegy b\u0151 k\u00e9t \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt azt \u00edrta, Kosztol\u00e1nyi \u00bbnem mester, mert mester nincs, nem p\u00e9lda, mert Babits Mih\u00e1ly a p\u00e9lda, nem a legnagyobb, mert M\u00f3ricz Zsigmond a legnagyobb, ha volna legnagyobb, de \u0151 \u00e1ll a legk\u00f6zelebb hozz\u00e1nk\u00ab. Egy jelent\u0151s alkot\u00f3 eg\u00e9szen m\u00e1s t\u00e1vlatb\u00f3l \u00edt\u00e9l, mint az irodalm\u00e1r. Semmi jogom nincs m\u00e1sok nev\u00e9ben nyilatkozni. Egyetlen m\u00e1s magyar \u00edr\u00f3 rov\u00e1s\u00e1ra nem k\u00edv\u00e1nom f\u00f6lnagy\u00edtani Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151t. Csakis annyit \u00e1ll\u00edthatok, alkatilag k\u00f6zel \u00e1ll hozz\u00e1m, ez\u00e9rt r\u00f3la igyekeztem k\u00f6nyvet \u00edrni\u201d \u2013 \u00edrja a szerz\u0151 k\u00f6nyv\u00e9nek El\u0151szav\u00e1ban.<\/p>\n

\"\"Az \u00fajraolvas\u00e1s k\u00e9nyszere<\/span><\/a> (Pozsony: Kalligram, 2011)<\/p>\n

\u201eHa valaki megk\u00e9rdezi, mi az a ter\u00fclet, amellyel foglalkozom, n\u00e9mileg zavarban vagyok. Kisdoktori \u00e9rtekez\u00e9semet Virginia Woolf m\u0171veir\u0151l, kandid\u00e1tusi munk\u00e1mat a tizennyolcadik sz\u00e1zadi angol k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l, akad\u00e9miai doktori \u00e9rtekez\u00e9semet Kem\u00e9ny Zsigmond tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00edtettem. Els\u0151 akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3mban Kosztol\u00e1nyi nyelvszeml\u00e9let\u00e9vel, a m\u00e1sodikban a vil\u00e1girodalomnak a Nyugat c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 jelenl\u00e9t\u00e9vel foglalkoztam. M\u00e1rai S\u00e1ndorr\u00f3l \u00e9s Ottlik G\u00e9z\u00e1r\u00f3l \u00edrt kismonogr\u00e1fi\u00e1m e k\u00e9t szerz\u0151 \u00e9letm\u0171v\u00e9nek els\u0151 \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t adta. Magyarul \u00e9s angolul is \u00edrtam k\u00f6nyvet az irodalmi k\u00e1nonokr\u00f3l, 2007-ben a fest\u00e9szet, a zene \u00e9s az irodalom \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1lat\u00e1r\u00f3l adtam ki k\u00f6nyvet, a k\u00f6zelm\u00faltban pedig Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 \u00e9letm\u0171v\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00edtett monogr\u00e1fi\u00e1m ker\u00fclt az olvas\u00f3k el\u00e9. Az \u0151 \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge \u00f3hatatlanul is arra k\u00e9nyszer\u00edtett, hogy nemzetk\u00f6zi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben pr\u00f3b\u00e1ljak m\u00e9rlegelni magyar alkot\u00e1sokat, hiszen t\u00f6bb nyelven olvasott, n\u00e9metb\u0151l, angolb\u00f3l, franci\u00e1b\u00f3l, spanyolb\u00f3l s latinb\u00f3l \u00fcltetett \u00e1t jelent\u0151s alkot\u00e1sokat a nyelv\u00fcnkre, \u00e9s \u00e9rtekez\u0151k\u00e9nt rendszeresen viszony\u00edtott egym\u00e1shoz magyar \u00e9s nem magyar \u00edr\u00e1sm\u0171veket.
\nA kett\u0151s elk\u00f6telezetts\u00e9g\u0171 irodalm\u00e1r olykor k\u00e9t t\u0171z k\u00f6z\u00e9 szorulhat. Az \u00f6nelv\u0171 nemzeti irodalomt\u00f6rt\u00e9net h\u00edvei nemzetietlennek, az egyetemes halad\u00e1s ir\u00e1nt elk\u00f6telezett szerz\u0151k viszont nemzetiesked\u0151nek tekinthetik.\u201d<\/p>\n

\"\"A m\u0171 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sai<\/span><\/a> (Pozsony-Budapest: Kalligram, 2013)<\/p>\n

Mi t\u00f6rt\u00e9nik a m\u0171vel azut\u00e1n, hogy megalkott\u00e1k? L\u00e9tez\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t\u00f3l elv\u00e1laszthatatlan, hogy mindig \u00faj \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszerbe ker\u00fcl, s ez\u00e1ltal megv\u00e1ltozik. Az is \u00e9rdekelheti az ut\u00f3kort, hogyan olvastak egy k\u00f6nyvet a kort\u00e1rsak, akik m\u00e9g \u00f6n\u00e1ll\u00f3an d\u00f6nthettek, kev\u00e9ss\u00e9 vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem hatott r\u00e1juk m\u00e1soknak a v\u00e9lem\u00e9nye. Egy nagyon korai \u00e9rtelmez\u00e9sr\u0151l olyan k\u00e9zirat t\u00e1j\u00e9koztat, amely r\u00f6viddel azut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, hogy Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n k\u00f6zreadta legismertebb munk\u00e1j\u00e1t. Ezut\u00e1n n\u00e9gy sz\u00f6veg \u00edr\u00f3i alkot\u00e1sok hat\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l ad sz\u00e1mot. K\u00f6z\u00fcl\u00fck h\u00e1rom azt m\u00e9rlegeli, hogyan k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k meg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rtekez\u0151k ugyanazokat a m\u0171veket, a negyedik pedig arra ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet, mik\u00e9nt olvassa el \u00e9s \u00edrja \u00fajra a k\u00e9s\u0151bbi szerz\u0151 munk\u00e1ja el\u0151dj\u00e9nek k\u00f6nyv\u00e9t. Mennyiben alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g az \u00e9rtelmez\u00e9s, \u00e9s milyen h\u00e1tr\u00e1nyokkal j\u00e1rhat a kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s? Ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel foglalkozik a k\u00e9t fejteget\u00e9s, majd arr\u00f3l esik sz\u00f3, seg\u00edtheti-e a m\u0171faj azonos\u00edt\u00e1sa a meg\u00e9rt\u00e9st. A tov\u00e1bbiakban az egyik nyelvr\u0151l a m\u00e1sikra ford\u00edt\u00e1s, v\u00e9g\u00fcl az \u00e1tj\u00e1r\u00e1s sz\u00f6veg \u00e9s (mozg\u00f3)k\u00e9p, zene \u00e9s irodalom k\u00f6z\u00f6tt a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok t\u00e1rgya. A k\u00f6tet r\u00e9szei k\u00f6z\u00fcl a legkor\u00e1bbit 1978-ban adt\u00e1k ki. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck az elm\u00falt egy-k\u00e9t \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt, s\u0151t, n\u00e9melyik\u00fck most jelenik meg el\u0151sz\u00f6r. Akad k\u00f6z\u00f6tt\u00fck olyan is, amely eredetileg angolul k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s ezen a nyelven ker\u00fclt nyilv\u00e1noss\u00e1gra. Mint e sorozat kor\u00e1bbi k\u00f6teteiben, ez\u00fattal is t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1tdolgozott alakban jelennek meg a kor\u00e1bbi sz\u00f6vegek. Az eszmefuttat\u00e1sokhoz k\u00e9t besz\u00e9lget\u00e9s is t\u00e1rsul, Joseph Kosuth k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sszel \u00e9s Kocsis Zolt\u00e1nnal.<\/p>\n

\"\"Jelen a m\u00faltban, m\u00falt a jelenben<\/span><\/a> (Pozsony-Budapest: Kalligram, 2016)<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyek mindig meg\u00edr\u00e1suk jelen\u00e9r\u0151l is sz\u00f3lnak \u2013 a reg\u00e9nyekben pedig, ha a jelenr\u0151l besz\u00e9lnek is, elker\u00fclhetetlen\u00fcl ott a m\u00falt, a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s irodalmi egyar\u00e1nt. Ahogy az Erd\u00e9ly-tril\u00f3gi\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1nyban olvashatjuk: \u201evalamely hagyom\u00e1ny er\u0151ss\u00e9ge annyit is jelenthet: egy kor\u00e1bban keletkezett m\u0171 \u00e9rtelmez\u0151je lehet annak, amit k\u00e9s\u0151bb \u00edrtak\u201d. Szegedy-Masz\u00e1k Mih\u00e1ly leg\u00fajabb tanulm\u00e1nyk\u00f6tete lebilincsel\u0151 elemz\u00e9sekben mutatja meg F\u00fcst Mil\u00e1n, M\u00f3ricz Zsigmond, Kr\u00fady Gyula vagy Esterh\u00e1zy P\u00e9ter kapcs\u00e1n, hogy a m\u00falt meg\u00e9rt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl nem \u00e9rthetj\u00fck meg \u00f6nmagunkat, saj\u00e1t nemzeti hagyom\u00e1nyunkat. \u00c9s nem ker\u00fclhetj\u00fck meg tulajdon t\u00f6rt\u00e9neteinket sem: a k\u00f6tet r\u00e9sze egy megejt\u0151en szem\u00e9lyes sz\u00f6veg, amelyben a szerz\u0151 saj\u00e1t, szellemi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9n, majd felboml\u00e1s\u00e1n \u00e1t vezet\u0151 \u00fatj\u00e1t mutatja meg.<\/p>\n

A k\u00f6tetek h\u00e1l\u00f3zati k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel\u00e9hez M\u00e9sz\u00e1ros S\u00e1ndor, a Kalligram vezet\u0151je j\u00e1rult hozz\u00e1.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00f6nyvek \/ Books \u201eEgy sz\u00e9p napon Szigeti L\u00e1szl\u00f3, a Kalligram igazgat\u00f3ja azt mondta, hogy szeretn\u00e9 megjelentetni az \u00e9letm\u0171vemet. Erre azt mondtam, hogy az \u00e9letm\u0171vemet nem, esetleg azt, amit \u00e9n v\u00e1logatva \u00e9rdemesnek tartok arra, hogy megjelenjen \u00fajra.\u201d (\u201eAmit \u00e9n csin\u00e1ltam, az meg\u0151rz\u00e9se valaminek\u201d, \u00c9let \u00e9s irodalom, 2016. j\u00falius 15.) Szegedy-Masz\u00e1k Mih\u00e1ly V\u00e1logatott M\u0171veinek sorozata az 1960-as… Continue reading K\u00f6nyvek \/ Books<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-725","page","type-page","status-publish","hentry","entry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/725","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=725"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/725\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":985,"href":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/725\/revisions\/985"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szegedy-maszak.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=725"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}